Karcos szél penget a sziklák ormán
Ritmusát átveszi az erdő és int,
Zizzenő avart terít, mert jóformán
Kinyílt a kapu és eljön megint.
Zavaromban toporgok a küszöbön,
Nemszeretem vendég áll a kapunál.
Remélem, mint mindig, a ködökön
Úrrá lesz és átsüt a napsugár.
Gondolatom szárnyal, fecskeként cikáz,
Nyarat idéznek fényes távlatok…
Csak tompa szürkeség ne üljön ránk!
Az elme fárosza világít, vigyáz,
Oda tudok érni, nem fáradok,
Nem hagyom, hogy ellobbanjon a láng.
Pest felé buszon, 2025.06.11.
Author: Takácsné Tóth Márta
Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).