„Az idő testemben lakik,
mint apátlan gyermek az álmok mögött,
lábujjhegyen jár, ha sírok,
hallgatva üvölt, ha elköszönök.”
Igen, a testünkben lakik, mely napról napra változik és ki nem hal meg korán, az megöregszik. Állítólag annak is megvannak a maga szépségei, csak nem találom azokat.
„Mondd, hát Boldogság, te ismeretlen
Egyáltalán létezel?”
Létezik, csak nem tartós és gyakran csak utólag vesszük észre, hogy például gyermekként milyen boldogok voltunk. Aztán vártuk az esküvőt, a holtomiglan-holtáiglant, ami nem úgy sikerült és a boldogság elillant. De boldogság volt a gyermekek születése, ahogy az unokáké is, aztán a nagy szárazság után az eső megérkezése és még hosszan sorolhatnám. Létezik, csak észre kell venni!
„még neked is meg kell értened Kedvesem,
hogy mostanra nem jutott már nekem
szerető, ölelő kéz gyanánt más,
mint egyedül ez a hideg, néma sírverem.”
Szomorú, lemondó sorok. Az én hamvaim egy patakba kerülnek, ahol egy nagyobb eső tovább mossa. A patak az utcánk végén csordogál, ott ahol gyermekkoromban éltem és a pajtásaimmal sokat játszottam.
„a jutalom
Selymes bőröd bársonyának tapintása,
Egykor volt titkos óhajom és
lett immár
Tétován kalandozó, szertelen ujjaim
Álmainak beteljesült valósága.”
„Az idő testemben lakik,
mint apátlan gyermek az álmok mögött,
lábujjhegyen jár, ha sírok,
hallgatva üvölt, ha elköszönök.”
Igen, a testünkben lakik, mely napról napra változik és ki nem hal meg korán, az megöregszik. Állítólag annak is megvannak a maga szépségei, csak nem találom azokat.
Szeretettel: Rita
„Mondd, hát Boldogság, te ismeretlen
Egyáltalán létezel?”
Létezik, csak nem tartós és gyakran csak utólag vesszük észre, hogy például gyermekként milyen boldogok voltunk. Aztán vártuk az esküvőt, a holtomiglan-holtáiglant, ami nem úgy sikerült és a boldogság elillant. De boldogság volt a gyermekek születése, ahogy az unokáké is, aztán a nagy szárazság után az eső megérkezése és még hosszan sorolhatnám. Létezik, csak észre kell venni!
Szeretettel: Rita
„még neked is meg kell értened Kedvesem,
hogy mostanra nem jutott már nekem
szerető, ölelő kéz gyanánt más,
mint egyedül ez a hideg, néma sírverem.”
Szomorú, lemondó sorok. Az én hamvaim egy patakba kerülnek, ahol egy nagyobb eső tovább mossa. A patak az utcánk végén csordogál, ott ahol gyermekkoromban éltem és a pajtásaimmal sokat játszottam.
Szeretettel: Rita
„Korábban hallottam a ”belső béke” fogalmáról, de valahogy nem tudtam igazán elképzelni mit is takarhat valójában ez a fogalom”
Ritka pillanatok egyike, még ha egyedül van az ember akkor is, mert az agya jár mindenfelé.
Szeretettel: Rita
Szívesen.
Szeretettel: Rita
„A szem a lélek tükre.” Tetszéssel olvastam a verset.
Szeretettel: Rita
„a jutalom
Selymes bőröd bársonyának tapintása,
Egykor volt titkos óhajom és
lett immár
Tétován kalandozó, szertelen ujjaim
Álmainak beteljesült valósága.”
Beteljesült szerelem boldog sorai.
Tetszéssel és szeretettel: Rita
Nagyon kedvesek ezek a Tanka versek. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Áldott, békés, szeretetteljes húsvéti ünnepeket kívánok!
Szívhez szóló, aktuális verssoraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Áldott, békés, szeretetteljes húsvéti ünnepeket kívánok!
Nagyon tetszettek ezek „a komoly, a komor és a bohó…
három madár, három hangulat”-ok.
Szeretettel: Rita
Áldott, békés, szeretetteljes húsvéti ünnepeket kívánok!