Répaorr

Szomorú hóember pihen a domb alatt,
fekete szemével nézi a friss havat.
Nem izzad, nem fázik, bár pirul az orra,
ne csodálkozz ezen, jó nagy sárgarépa.
Mögötte egy ágon bölcs bagoly üldögél,
nem örül, nem bánja, hogy itt a hideg tél.
Szürke nyúl bukdácsol hóbuckákon át,
sietős a dolga, kapkodja a lábát.
A hóember felé tart, meg is érkezik,
megbotlik egy buckán, nagyot bukfencezik.
Hová, hová nyúl úr ily nagy sebbel-lobbal?
Vigyázz, nem jutsz messzi majd törött lábakkal!
A szürke nyúl felállt, megrázta bundáját,
és mesélni kezdte minden búját, baját.
„A káposztaföldet lopva felkerestem,
de mikor az első levelet levettem,
a közelben kutyák ugatása hallott,
tudtam, futnom kell, nem később, de legott.
Vadászok üldöztek messze otthonomtól,
a híres és népes füles családomtól.
Most sietnék vissza, de az erőm fogytán,
haza is érnék ma, éjfél előtt talán.
Ha ehetnék kicsit, új erőre kapnék,
árkot, bokrot, buckát vígan átugranék.”
A hóember ekkor a bölcs baglyot kérte,
hogy répaorrát a nyuszi elé tegye.
Jóllakott a kisnyúl, köszön, és elrohan.
Maradt a hóember, orr nélkül, boldogan.

Császár József
Author: Császár József

Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csak gyakorlás

Ilyenek voltunk   Amikor kigyúlnak az éji fények, nézem csillagodat az ég ablakán, s visszaidézem a régi meséket, akkor nem kínoz oly’ nagyon a magány.

Teljes bejegyzés »

Az új vezetők

Az új vezetők Az előző részek tartalmából: Ketyeg az óra, közeledik az Idő. Hogy áll az Akvarista Blokk szénája? Utódlás tekintetében remekül: masszív, megbízható új

Teljes bejegyzés »

Nekem a világ

Gyermekkoromban, a nagyszüleim kertjének biztonságában el sem tudtam képzelni, hogy ezenkívül is létezhet valami a világon. Bármi más, ami fontos lenne. Persze gyerekként fogalmam sem

Teljes bejegyzés »
Versek
Kovács Gergely

Kovács Gergely: Hűség

A szeme előtt megszülető, A keze alatt nevelkedő, A mindig éberen alvó, A szóra megnyugvó. A szobájába kéredzkedő, A melléje heveredő, A tenyeréből étkező, A

Teljes bejegyzés »