Répaorr

Szomorú hóember pihen a domb alatt,
fekete szemével nézi a friss havat.
Nem izzad, nem fázik, bár pirul az orra,
ne csodálkozz ezen, jó nagy sárgarépa.
Mögötte egy ágon bölcs bagoly üldögél,
nem örül, nem bánja, hogy itt a hideg tél.
Szürke nyúl bukdácsol hóbuckákon át,
sietős a dolga, kapkodja a lábát.
A hóember felé tart, meg is érkezik,
megbotlik egy buckán, nagyot bukfencezik.
Hová, hová nyúl úr ily nagy sebbel-lobbal?
Vigyázz, nem jutsz messzi majd törött lábakkal!
A szürke nyúl felállt, megrázta bundáját,
és mesélni kezdte minden búját, baját.
„A káposztaföldet lopva felkerestem,
de mikor az első levelet levettem,
a közelben kutyák ugatása hallott,
tudtam, futnom kell, nem később, de legott.
Vadászok üldöztek messze otthonomtól,
a híres és népes füles családomtól.
Most sietnék vissza, de az erőm fogytán,
haza is érnék ma, éjfél előtt talán.
Ha ehetnék kicsit, új erőre kapnék,
árkot, bokrot, buckát vígan átugranék.”
A hóember ekkor a bölcs baglyot kérte,
hogy répaorrát a nyuszi elé tegye.
Jóllakott a kisnyúl, köszön, és elrohan.
Maradt a hóember, orr nélkül, boldogan.

Császár József
Author: Császár József

Császár József az Irodalmi Rádió szerzője Bihardiószegen születtem 1942 szeptemberében. A történelmi események úgy hozták, hogy gyermekkorom meghatározó részének estéit lámpafényes szobában, nagymamámnál – Bihardiószegen – töltöttem az Ő és meséi társaságában. Szüleim Magyarországon, én és húgom Romániában. Hosszú idő után, 1950-ben – sok huza-vona után – térhettünk haza szüleinkhez. Iskoláim kalandba illő elvégzése után műszaki pályán dolgoztam. Először egy nagyvállalatnál, majd iskolában tanárként, ahol műszaki, gépészeti tárgyakat és informatikát oktattam. A mese, a vers mindig fontos volt számomra. Nyugdíjasként kezdtem írni meséket, gyermekverseket de felnőtteknek szóló műveket is. Országos pályázatokon eddig többször eredményesen szerepeltem. Többek között 6 első, 4 második, 7 harmadik és 5 különdíjat nyertem. A „Jegesmedvék” kortárs svéd drámakötetben Kristina Lugn Lopott ékszerek című darabjának fordításhoz a versbetétek (nyersfordítás alapján) általam születtek meg. A Kőbányai Kalendárium két évfolyamában szintén jelentek meg meséim. Ezeken kívül több könyvben és folyóiratban is közölték írásaimat. Egy mesekönyvemet a Novum kiadó adta ki. 2015-ben a Zöld jövő meseíró pályázaton írásom elnyerte a Kiváló mese címet. 2016-ban egy másik mesémet beválogatták a GARBO könyvkiadó Mesélő című meseantológiájába. Műszaki könyveknek is szerzője, ill. társszerzője vagyok. Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »