Akik csak igével táplálkoznak

Akik csak igével táplálkoznak.

Szilveszter éjjele után csupán szeméthegyek az utcán

S pár imbolygó szánalmas alak hótaposta ákom-bákoma

Álmos villamosok ürességtől viszhangzó jégvirágos ablaka

Mult emlékeivel álmodó omladozó házsorok graffitival szenvedő fala

A holnaptól rettegő fagyhalálra itélt hajléktalanok eltévedt sóhaja

Magárahagyott világunk katarzist sejtető szomoru viziója

Reggeli hirek: hogy mulatott a szilveszterbe öltözött világ

Sült malachegyek ,pezsgőben fuldokló emberek

S hirtelen vált a médiabáb:hol gyilkoltak, s hol szólnak ismét a fegyverek

A Pápa intő szava: sorakoznak a jéghegyek

Csak keringnek az éterben, nem hangolnak rá az emberi érzékszervek

Egyre reménytelenebbé válnak a teremtő által alkotott tervek

Egy eltaposott az éterben mellékvágányra kényszeritett rádió

Helyet adva szerény megszólalásra egy szerzetes papnak

Hogy aki nyitott füllel jár, s emberi hangot keresve örül a napnak

Két tucat lelkipásztor éhségsztrájkjáról hallhatnak

Tullépve vállalásuk: a lelkek gondozását,,a test gyógyitásáért is szenvedéssel áldoznak

Napi aprószentek születnek

Nem halhat meg a remény

Lehet a tél hosszu és lehet igen kemény

Tovább taposhatják szegény nemzetünk

Csak el ne veszitsük ősi magyar hitünk.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szankciók, szankciók!

Szankciók, szankciók! A rikkancs kiáltja az utcán: szankciók, szankciók! Milyen csodabogár lehet, kérdezik a fontoskodók A rossz tanár szankciókkal bünteti a csínytevőket A türelmetlen szülő

Teljes bejegyzés »

Az eltévedt Élet

Nagy öröm most az élet, Romlás vörös sebének.   Eszmék köde fátylasul Múló gyásznak konokul.   Vörösek most az estek Piros arcok beestek.   Télben,

Teljes bejegyzés »

Kár,kár,kár…

Kár,kár,kár… Varju mondja: kár,kár,kár… Van akit a börtön vár Ott aztán lehet károgni Vesztegetni, hápogni Erőszakoskodni, tátogni Árnyékkormányt játszani Hamis állításokkal vádolni Szitokszóval támadni Álhírekkel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ember és fa

Rózsa Iván: Ember és fa (Hat haiku) Ha kivágják, fa Árnyékában ember sem Hűsölhet tovább… Fa: mi mindenre Használható! Fából lesz Asztal, szék, ajtó. Fának

Teljes bejegyzés »

Éjféli sejtelem

Éjféli sejtelem Szikrázón csillog bársonyos éjben, hófehér selymén időtlen imák, Uram!- engedd, hogy újra átéljem amint az éjféli csend muzsikál. Minden esztendő új reményt ígér,

Teljes bejegyzés »