A természet poétái – 2017.

A vers kategória első helyezettje, „A természet poétája” díjat megnyerte: Török Nándor

Az első helyezettek díjai: A természet poétája 2017. – A természet piktora 2017. – A természet tollnoka 2017.

Török Nándor • Nyári anzix

A dombon túl békés festményként meglapul
a zizegő nádas, a henye víztükör,
itt oltja a szomját őzsuta, kajla nyúl,
naponta itt iszik száz birka, s tíz ökör.

Vadkacsák és szárcsák kedves pihenője,
kövér lapu alatt öreg varangy hűsöl,
a mozduló sásban szúnyogok felhője
keringőz, míg a láp langymelegen bűzöl.

Párolgó melegben remeg a levegő,
katángkórók kékje az eget mintázza,
búzamezők fölött lángolva lebegő
délibáb a pipacs, szirmait hintázza.

Egy száraz fa csonkján egerészölyv duzzog,
majd szárnyat bont gyorsan, s otthagyja a tájat,
a tanya torkából gépek hangja buzog,
csendet kettészelő, kombájnzajos vájat.

Kese gyep üstökét forró szél borzolja,
kalászokban duzzad a jövendő kenyér,
a nap vánszorogva a földet horzsolja,
izzik a határ, mint a feltört tenyér.

Fájdalmas sebére itt-ott balzsamot ken
lombok sűrű leple, gondoskodó anya,
s közben folyton-folyvást, a fákon túl, ott fenn
csordogál az égbolt megolvadt aranya.

Török Nándor • Séta a kertben

Az érintetlen kert igéző varázsa:
a hajnali csendben ébredező hangok,
a hűvös Föld egyre emelkedő láza,
s a lombok közti fény megpengeti lantod.
Elfelejtesz minden együgyű parancsot.

Az érintetlen kert igéző varázsa:
mikor friss harmatban fürdeted a lábad,
bitorló lépteid áhítat igázza,
s gerjeszti szívedben az elfojtott vágyat.
Megtorpanva várod a csodát, mi várat.

Az érintetlen kert igéző varázsa:
mélyben vakond pihen, s félbehagyott hantok
fölött rozsdafarkú készül már a nászra,
a párját keresve körülötted kattog.
A pirkadó kertet lesni ketten vagytok.


A második helyezettek megosztva: Bognár Stefánia és B. Mester Éva

Bognár Stefánia • Ne hidd

Ne hidd, hogy szolgád a természet,
és azt se, hogy a gyilkosod.
Nem akarattal gyönyörködtet,
a „szépség” emberi dolog.

Nem is nagylelkű adakozó,
sem haragvóan végzetes.
Te veszed el tőle, ami jó,
percig se hidd el azt, hogy szeret.

Egyszerűen csak van, létezik,
fogadd el, hogy a része vagy,
a védelmező gesztusaid
csak önmagadnak fontosak.

Hatalomvágy nélkül hatalmas,
irigység, önzés nem bántja,
mindent elérhet s elhullathat,
hiányérzet nem sajátja.

Emberjellemmel ruházzák fel,
bár bűntelen, erénytelen.
Amit érzelemnek hiszel,
csupán színfolt a lényegen.

Akkor hát mégis mit szerethetsz?
Minek lehetsz a barátja?
Kötődhetsz egyes részletekhez,
mik vágynak babusgatásra.

– Imádom és védem a fákat,
segítek az embereknek,
hódolok minden kis virágnak,
bántást, kínzást is elvetek.

Etetgetek és simogatok,
értem a madarak nyelvét.
Ebédre e szép vasárnapon
mégis rántott csirkét ennék! –

B. Mester Éva • Ilyenkor születtem

Vasárnap születtem
egy régi februárban,
mikor erősödik a hit
és gyengül a tél,
ködfoltos subáját
magára rángatva
távozni készül,
semmit nem beszél.

Anyám bölcsőjében
nyolcadszor is
megkapaszkodott
a remény, mint csecsemő.
Biztosan éreztem, hogy
létemet hallgatja.
Finom neszek szárnyán
lelke lebegő.

Visszamordult
néha még a tél,
ahogy most is,
kopogtat a fagy.
De arra nevelt
édesanyám, hogy
ne várjak örökké!
Én hozzak tavaszt!

Felébresztem hát
az idei álmokat.
Egy hóvirágsziget
lelkesen bólogat.
Az aranyeső duzzadt
rügyei már a redőny
alá bújva számolják
aranytartalékukat.


Harmadik helyezet: Havasi Péter

Kardos Katalin felolvas

Havasi Péter • Balaton

Imbolygó, leszúrt karók
A végtelen víztükörben.
Snecik fickándoznak
A sziklák közti résben.
Fürgén keresik az utat,
Ami új irányba mutat
És elhozza majd
A kéklő szabadságot,
Amiről két hullám közt
Egy kisgyermek álmod…

***

Isten nem létezik,
Vagy hogyha van,
Hínárok tövébe költözik.
Az ördög maga az iszap,
Ami lehúzza apró lábadat…

***

Nézd itt ez az úszógumi,
Ezzel kell átmenteni,
Minden fontos igazságot,
Amit a szél most
A szemünkbe vágott.
Minden apró kincset,
A dédszüleinket,
A nagyszüleinket…
Mert így tervezte,
Mert így akarta,
Amikor a tavat
Felkavarta…


A rendezvényen megjelent sikeresen szerepelt alkotók munkáiból is felolvastunk:

Császár József • Hajnal

Éjjel után hajnal hasad,
itt van már a reggel.
A fény új erőre kap,
a nap lassan felkel.

Mint óriás tűzgolyó
gördül fel az égre,
szikrázóan vakító
sárgás, izzó fénye.

Felcsendül a madárdal,
vígan zeng az ének,
a hajnal friss harmattal
szórta be a rétet.

Bokrok ágán pókháló,
apró gyöngyszemekkel,
a szellőben hintázó
víg harmatcseppekkel.

Nyirkos fűben kis róka
bőszen bogarászik.
Csuromvizes, bundája
bőréig átázik.

A nap már meleget ad,
a harmat elillan,
rókabunda megszárad;
szép tavaszi nap van.

Varga Gábor • Balatonszemes

Szívesen időzöm Szemesen,
szépsége titkait keresem.
E titok százféle színt jelent,
s izgat, mint kíváncsi idegent.
Hódítják szívemet színei,
örömét ezekben itt leli.
Rózsát hint szét itt a pirkadat,
s vöröset fröccsent az alkonyat.
Szelíden zöldell a Balaton,
s szél szökdel szöszi kis habokon.
Vagy ott a strandon citromsárga
nyári forgatag, nyüzsgés, lárma,
kék lebben víz felett, a parton,
s mindenütt a forró aszfalton.
Házak közt narancs villan itt-ott,
szellő súg lila esti titkot.

Óriási szürke platánok
alatt, ha pihenni megállok,
a templom köszönt, magához int,
kér, fáradjak be, ne várjak kint.

Hűvös kis utcákon, ha gyalog
járok, zöld lombokon átragyog
arany-villanással a napfény,
s játszik a földön, mint égi lény.

Aztán vált az ég, sötétszürke
felhők száguldoznak, megszűrve
erősen a nap sugarait.
Majd hirtelen szemembe vakít
egy villám. A világ fekete
gyászt ölt, röpköd a fák levele,
reccsen egy ág, a földre zuhan,
a szél azon át tovasuhan,
elűzve messze a felleget,
mint mágus az ártó szellemet.
S vihar után – csak elmúlt éppen –
szivárványhíd ível át az égen.

Szívesen időzöm Szemesen,
szépsége titkait keresem.
Titkát a víz sodorta kőnek,
titkát egy virágszemű nőnek.
Rejtélyét egy lezárt zsalunak,
színeit e kedves falunak.

B. Moravetz Edith átveszi oklevelét és az ajándékkönyvet

B. Moravetz Edith • Villancsó

Szürkületkor erdőszéli fákra
Ezernyi repülő, apró lámpa.
Mintha szellő fújna fényes vásznat,
S beborítja a lombkoronákat.

Égi lámpásként szentjánosbogár
Körbe fényt varázsolva táncot jár.
Emberi szem lehet, csúfnak látja,
Környezetét ő megvilágítja.

Szűk órán át tart csak fényvarázsa.
Szentjánosbogárkának násztánca.
Ez éjjeltündöklő-bogaracska,
Avagy villancsó, utat mutatja.

Csöpp bogár lebegjen intő jelként.
Soha ne testét, hanem a lelkét
Lásd meg annak, akivel épp beszélsz!
Sugározza Isten üzenetét.

Szedő Tibor • Tavaszi szonett

Bimbóruhát húznak a hosszú ágak,
félénk napsugár arcukba fényt terel,
az üde növények rügybe borulnak,
az erdő megtelik újra élettel.

A természet zöld bársonyba átvedlik,
föld gyomra az éhségtől beleremeg,
madarak a tavasz dalát éneklik,
bőre pólusait harmat tölti meg.

Szerzőtársak: B. Moravetz Edith, Szedő Tibor és Pocsai Piroska

A reggel teste friss füvén hentereg,
arcára sárfolt-morzsák telepednek,
egy porszem céltalanul széllel repked,

hóvirág-ifjak nyílni készülődnek.
Ez az évszak a megújulásról szól,
selymes levegő lelke vígan táncol.

Bódis Mónika • Frakk, a szeretet mestere

Hű társ, a jóság bajnoka
minden idők legjobbika.
Igazi tanító, a lélek ismerője
s annak szívbéli megmentője.

Mennyi csodát adsz,
mennyi boldog percet
mennyi öröm, s kacagás
árad belőled.

Lelked egy hatalmas tenger
mindenkit szeretsz,
megbocsátó vagy
s így vagy tökéletes.

Szabó Ibolya • Szerelmem ősz

Csodás, csillogó, csikorgó jég,
hófehér hópehely hómező légy.
Szép vagy tél csak hideg és halott,
lépteid nyomán az élet megfagyott.

S ti májusi kalandok lobbanó tüzek
az életet hordozó apró kis rügyek,
tündöklő tavasz télnek halála,
nyomaidon nyugvó nyárnak nyugtalan arája.

Nyugtalan nyár, zajos és tűzként égető,
fojtó forró nyomasztó levegő…
s ahogy lüktet véremben érzem
elmúlik, nem bánom mégsem,

mert szeretni kell az ezerszínű levelet,
az óriás folttá nőtt rozsdabarna hegyeket,
az elmúlást az őszi eső langyos permetét,
a fájón búcsút intő napsugár édes melegét.

Varga Lajos • Ha jő az est

Elköszönt már a nap, elhívta a csillagtakarót
az erdő, s mező csókot kap
búcsúzik a langy szél, megsimogatja a folyót
mely szép reggelt remél
porfelleg száll, egyenest, látni fenn holdgolyót
ha újra eljön az est
álomhalmazban ringanak, a megfáradt emberek
holdfényágyban nyugszanak

Szabó Edit • Érted él a természet

Feketerigónak fészke
meglelte lakóját végre,
kora hajnali reggelen
köszönt ablakban kedvesen.

Naponta jó reggelt kíván
dala oly messzire száll,
kíséri lépteim nyomát,
kiskert néki élelmet ád.

Zöld ágak közt vígan repül,
két szárnya szélesen terül,
körbejárja birodalmát,
oly széles a látóhatár.

Magas fák a lenti kertben,
nyáron gyümölcsök teremnek,
árnyat adnak a hűs lombok,
hála terem a gallyakon.

Kert végében folyó halad,
fűzfák ága utat mutat,
hosszú vékony águk hajlik,
folyó partján nádas lakik.

Madársereg lakomája,
megterített asztal várja
fák levelén, bozót szélén,
hálát adnak az ebédért.

Csicsergésük messze hallik,
szívek mélyén csillapodik,
boldogságuk nem csak övék,
lelkedben érzed erejét.

Csobban folyó ugrik a hal,
ott van otthon, pikkely villan,
hullámot vet majd elsimul,
tudják messze vihet útjuk.

A természet öröksége,
ember lépj az örökébe,
érted virul minden virág,
őrizzed meg az illatát.

Mezők, rétek virágai,
fenyők, erdők madarai
életedet teszik szebbé,
érezned kell mindörökké.

Budai Zsuzsa átveszi oklevelét és az ajánddékkönyvet

Budai Zsuzsa: Furcsa természet

Elmúlt már a tavasz,
de a nyár nem akar közeledni.
Holle anyó remélem
nem akarsz vissza jönni.

Májusban dideregni nem jó,
pihenjél már drága anyó.
Egy cseppet furcsa lenne,
ha nyár közeledtén a hó esne.

Most kezd nyílni a pünkösdi rózsa,
női szirom, lilaakác, babarózsa.
Nem tennél jót a virágoknak,
ha most porolnád a dunyhádat.

Drága néne, arra kérlek,
utazz el egy tó-vidékre.
Nyaraljál, pihenjél sokat,
télre legyen erőd rázni a párnádat.

Stern Ilona • Természet ezer arca

Természet ezer arcával dacol az idő,
Viszontagságos és meglepő
Romantikus viharán.
Évszakok – oly szívbe markolóan fáj.

Hisz tudsz oly zsenge arcot mutatni
Mint természet színes bája,
Mint szűzleány mezítelen vágya,
S a szívet-lelket tüstént átjárja.

Stern Ilona és a szerkesztők

De olyan is vagy mint a lángoló nyár:
Tűzzel fűtött test és sóhajtás.
Patakként járja testet a verejték,
Keresi a hűs szellőt árnyas fák tövén.

Vagy mint az ősz színes ruhája,
Táncra hívó szélnek muzsikája.
Életek kihívó szerelmi mámorában
Csattogó agancsok sebes bikája.

De lám mily komorrá vált az arcod,
Csikordul fogad s mindenki bámul.
Megmutatva magadnak dühös erénye,
Ízelítőt adsz a tél kemény savanyú ízében.

Tudom, te természet, kinek léte van.
Te, ki az élőlényeknek nyugalmat adsz.
Te, ki a borzos időket csitítod.
Ki békét, szerelmet, nyugalmat árasztod.


A sikeresen szerepelt versek teljes listája:

B. Mester Éva: Friss levegőben
B. Mester Éva: Ilyenkor születtem
B. Mester Éva: Ma reggel
B. Mester Éva: Talán tavasz
B. Mester Éva: Úton a tavasz
B. Mester Éva: Akard a májust!
B. Moravetz Edith: Egyek vagyunk te meg én
B. Moravetz Edith: Villancsó
Bereczki Vivien: Vigyázz a természetre
Bereczki Vivien: Várom a Tavaszt
Bódis Mónika: Frakk, a szeretet mestere
Bognár Stefánia: Áttelepülni
Bognár Stefánia: Fecskét láttak
Bognár Stefánia: Szemlélődve andalogni
Bognár Stefánia: Száguldó évszakok
Bognár Stefánia: Tűnődés a világ igazságtalanságairól
Bognár Stefánia: Ne hidd
Bognár Stefánia: Kertbámulás
Bognár Stefánia: Gombák
Budai Zsuzsa: Furcsa természet
Császár József: Hajnal
Deák Mária: Május
Deák Mária: A Bükk csupa titok
Faragó-Kupi Andrea: Különös viszony
Fazekas Imre Pál: Élő szép természet
Fazekas Imre Pál: Emberhangú völgyeken
Fazekas Imre Pál: Földszerenád
Fazekas Imre Pál: Horgász-lélek
Fazekas Imre Pál: Szelet a nyárból
Gerely Ágota: Hajnal
Havasi Péter: Utazás
Havasi Péter: Tevefej
Havasi Péter: Apokalipszis
Havasi Péter: Virág voltál
Havasi Péter: Találkozás önmagammal
Havasi Péter: Mágikus vidék
Havasi Péter: Balaton
Havasi Péter: Porszem szeretnék lenni
Hegedűs Gábor: Sziklákon egy fa…
Hegedűs Gábor: Esti dal
Hegedűs Gábor: Az ősz dala
Hegedűs Gábor: Este
Hutás Mihály: A természet poétája
Kalocsai Balázs: Téli kép
Kecskés Péter: Velence, éjszaka
Kovács Sándor: Mit jelent nekem a tél?
Kühne Katalin: Tűz sárgás aranya
Kühne Katalin: Jeleket hagynak
Mitiner Mária: Évszakok
Mitiner Mária: Lila levendula
Németh Ágnes: Őszi levél
Németh Kata: Természet, így írom én…
Orosz Margit: Este
Paróczai Gabriella: Alkot az erdő
RosaMaria B.: Dér
Stern Ilona: Természet ezer arca
Szabó Edit: Érted él a természet
Szabó Ibolya: Szerelmem ősz
Szedő Tibor: Tündérmese
Szedő Tibor: Tavaszi szonett
Szedő Tibor: A Világ négy égtája
Szűcs Ilona: Őszelő
Szűcs Ilona: Tavaszébredés
Takács Mária: Duna
Takács Mária: Őszi kép
Takács Mária: A tavasz ébredése
Takács Mária: Bekopogott az Ősz
Takács Mária: Folyóparti fák
Tobak László: A Nap útja
Tóth János: Föld mellé fekszem
Tóth János: Sárvers
Tóth János: Tél-idő
Török Nándor: A patak
Török Nándor: Leleszi kép
Török Nándor: Nyári anzix
Török Nándor: Verses herbárium: Csalán
Török Nándor: Verses herbárium: Levendula
Török Nándor: Verses herbárium: Zsálya
Török Nándor: Séta a kertben
Varga Gábor: Balatonszemes
Varga Lajos: Ha jő az est
Varga Lajos: Ősz eleje
Varga Lajos: Hajnalodik
Varga Lajos: Vígasztaló


A cikksorozat további részei:

beszámoló a rendezvényről A Természet piktoraiA Természet tollnokai

Zsoldos Árpád és Adrienn
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket és galériáinkat. Szerzőinknek segítünk kötetük kiadásában, a teljes kiadási folyamatot elvégezzük nyomdai és értékesítő partnereink segítségével. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezzük felolvasóestjeinket, nyári táborunkat, születésnapi rendezvényünket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését és lebonyolítását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók (írók, költők, képzőművészek, előadók) jelentkezését is. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 2019-ben a Médiapiac című szakmai lapban jelent meg rólunk egy cikk Sárközi László tollából: Méltóképpen és minőségben English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 22 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy-idő

  EGY-IDŐ   Születek elmúlok, elmúlok születek. Minden perc idő, idő minden perc. Minden egy, egy minden. Minden. Egy. Idő. Perc. Minden perc: egy-idő. Elmúlok.

Teljes bejegyzés »
Prózák
Bencze Margit

Bíborszínű égbolt

A kép elkészült. Marina fáradtan tette le az ecsetet. A festményen nyoma sem volt aranynak és ezüstnek, csak bíbornak és vörösnek, mint akkor, hat évvel

Teljes bejegyzés »

Virágot hoztam

Edit Szabó : Virágot hoztam A tavaszi rétek,kertek virága sugárzóan ontja édes illatát, hogy orr és szem eltelik vele, bódítani szeretne,hogy szeressed ! Pompázatos tarka

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Valerie

A sziklák magányában konok szél zúg, koptatja az érvényét vesztett jelent, vas falakon kedves havasigyopár szirma gyúl, fájdalmat nyög a közöny kint, és idebent. Fáradt

Teljes bejegyzés »

Keresem az igazságoz

Keresem az igazságot Keresem az igazságot szégyenében kámzsába bújt, Aki megtalálja, vajon mire használja Az enberi gonoszságnak ugyan nincsen párja, ha harcrakel az igaízsággal,vajon melyik

Teljes bejegyzés »

Keresem az igazságot

Keresem az igazságot Keresem az igazságot szégyenében kámzsába bújt, Aki megtalálja, vajon mire használja Az enberi gonoszságnak ugyan nincsen párja, ha harcrakel az igaízsággal,vajon melyik

Teljes bejegyzés »