Ökördi Péter: Mivel tartozom neked? – előadja: László Zsolt

Ökördi Péter: Mivel tartozom neked?

Anyám!
Hidd el, én sohasem féltem attól,
hogy belém rúgnak, kigúnyolnak vagy kitaszítanak;
nem rémisztett a fájdalom,
s bár hajlított a szégyen
mégsem volt mindenek felett.
Tudom korán elhagytalak.
Korán felágaskodott bennem az önállóság,
felfénylett a világ,
s a szűk szobából magához csalt az élet.
Nem néztem a könnyeket arcodon,
nem hallottam makó-patak-fény szavad,
nem éreztem féltő gondod súlyát
míg lépésenként romboltam le
a körém épített gondoskodást,
s már csak álmatlan szemednek hozott hírt rólam
néha az éjszaka.
Most mégis mi mást tehetnék?
Nyitott kezekkel jövök hozzád,
hogy segíts.
S te lesimítod a ráncokat homlokomról,
leporolod korom-vas szemem –
hosszú a hajad, sovány vagy,
szakadt a ruhád fiam –
még csengenek üveghangjaid idegszálaimon,
s fejemben összeáll egy kép –
ajkadon könny serken,
már kívánnád, bár remegne még kezem,
mert leesik a perc és felegyenesedve
újra elmegyek.

Anyám!
Én erre nem készültem!
Itt nem vágnak pofon!
Mosolyba gyűjtik hibáimat,
míg megéhezik az alkalom.

Ha kezem nyújtom, arcom nézik,
ha arcom könnyes, súlyom mérik,
s ha eldőlök,
szánakozva szakadt árnyékom átlépik.
Anyám!
Tudom már rég kinőttem a kort
mikor szemed vigyázta két kezem,
s hogy járni tudtam,
már menni tanítottál, egyenesen.
Gondod voltam, s fiad vagyok;
erőd kicsorbult véremen,
mégis, ha megmart nap vagy éj
jövök és azt is elveszem.
S ezért most fizetni kell? Ki mondja?!
Törvény, jog, szabály!?
Cserébe bármit adhatok? Fizethetek?!
Hisz a fizetség néked halál.(!)
De nincs is másom, csak mi lettem.
Hangod szerint emberré igyekszem;
a múltam veled tart, s nekem van jövőm –
Elég?
Nékem elég egy könnycsepp arcodon,
hogy jobban szorítsam gyermekem kezét.

Zsoldos Árpád és Adrienn
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolcról elszármazott csepeli házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket. Könyvkiadóként antológiákat és szerzői köteteket segítünk a világra, melyek könyvkereskedelmi partnereink segítségével jutnak el az olvasókhoz. Minden évben részt veszünk az Ünnepi Könyvhéten is. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezünk felolvasóesteket, könyvbemutatókat és egyéb rendezvényeket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését, lebonyolítását és moderálását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók jelentkezését. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 23 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szerelem

Ha megtehetném nem haboznék, mindent, de mindent hátra hagynék. Nem késlekednék. Időmet arra nem vesztegetném, hogy felöltözzek, csak úgy pőrén, szégyen nélkül, attól nem tartva,

Teljes bejegyzés »

Tartása titkoknak

 Bennrekedt sóhajok súlyos terhe  nyomasztja tétova lelkem.   Néma szám, zár, lakat,  ajtaján súlyos titkoknak.  Ha szólni merészelnék,  szavam szegnék, szám betömnék,  s végezném börtön sötét mélyén,  fejemet hajtva, csupán földre vetett,  maroknyi szalmára.     Ezért aztán mindent meggondolva,  nem szólok,

Teljes bejegyzés »

Varjak a hóban(Érkezik a tél)

Az út szélén őrként álló, az erős szélben   siránkozó, hajladozó fákon, nagy sötét foltok,  fenyegető árnyak a félhomályban,  éjsötét fekete varjak gubbasztanak,  fagyosan-fázva.  Sötétlőn fénylő tollukon megcsillan,  búcsút int az alkonyat.    Felettük fenn az égen,   sűrű sötét felhők

Teljes bejegyzés »

Bárányvers

* Fekete bárány – suttogták Fekete bárány – harsogták Fekete bárány – aláztak Fekete bárány – becsaptak Fekete bárány – elestem Fekete bárány – felkeltem

Teljes bejegyzés »

keserűségarány

– Múltkor kérdezte, hogy gondoltam-e öngyilkosságra… és tényleg! Nem is rossz ötlet. Esetleg tudna javasolni valami biztos módszert, ami fájdalom mentes? Vagy tudna segíteni valami

Teljes bejegyzés »