Fáj, nem is tudhatod mennyire.
A tehetetlenség a lelkemet marcangolja,
tenném, de nem jutok semmire.
A fájdalom reményt is elűzi.
Várok, kérdezek, remélek.
Nézem üres szemmel, hogy telik az idő.
Tudom, ezzel semmire se megyek.
Látom mennyire szenved ő.
Kik ott belül, magukban élnek,
jobb kinti sorsot nem remélhetnek.
Szűk világ jutott számukra,
nincs kinti valóság, csoda.
Fáj, hogy nem mutathatom meg a világot,
erdőket, hegyeket, tengereket.
Nem hozhatok le csillagot,
neki ezzel örömet nem adhatok.
Fáj, hogy ölelésem nélkül él,
nem tudok mit innen adni én.
pedig odaadnék bármit,
csak legyen neki valódi ajándék.
A kín fodrozza, borzolja lelkem,
merevnek, hidegnek kell lennem,
mert, ha összeroppanok,
ki szereti majd helyettem?
Eleven tekintete szemembe mered,
úgy érzem ő látja lelkemet.
Author: Buglyó Juliánna
Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.