Keleti kézfogás

Keleti kézfogás!

Oly sok civódás, s kibékülés után
Végleg elhagyott a kedvesem,
Amit itthagyott csak keserű emlékem
Igy járt hazám is a nyugati féltekével
Pedig csaknem összenőtt történelmével
Együtt küzdöttünk évszázadokon át
Hogy visszaszoritsuk kelet hóditását
Sokat áldoztunk a közös oltáron
Ám a baráti kézfogást hiába várom
Rágalmakat szórnak elárvult fejünkre
Betuszkolni igyekeznek kilyukadt zsebükbe
Jó Magyarok mindig születtek,s élnek is velünk
És munkálkodnak hogy el ne veszitsük reményünk
Összefogni az egész világ szétszóródott magyarságát
S elnyerni a szomszéd és távoli népek barátságát
Igy jutott el az akarat távoli, keleti népekhez
Kutatás közben elkalandozott ősi hazai vizekhez
Sőt azon is túlra messze a távolkeletre
Ezzel a nyugati partnereknél irigységet keltve
Míg keleten a barátság alapja a szuverenitás
Nem a nyugati elvárás: a szolgai másolás
Idegen kultúrákkal történő megszállás
Más kultúrák megismerése, s nem egymásra erőltetése
Az előnyös gazdasági kapcsolatok teremtése
Ez az új barátságoknak legfontosabb feltétele
Az illegitim gonoszság kifogyhatatlan
Ezt kell továőbbra is elutasitanunk, de határozottan.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szankciók, szankciók!

Szankciók, szankciók! A rikkancs kiáltja az utcán: szankciók, szankciók! Milyen csodabogár lehet, kérdezik a fontoskodók A rossz tanár szankciókkal bünteti a csínytevőket A türelmetlen szülő

Teljes bejegyzés »

Az eltévedt Élet

Nagy öröm most az élet, Romlás vörös sebének.   Eszmék köde fátylasul Múló gyásznak konokul.   Vörösek most az estek Piros arcok beestek.   Télben,

Teljes bejegyzés »

Kár,kár,kár…

Kár,kár,kár… Varju mondja: kár,kár,kár… Van akit a börtön vár Ott aztán lehet károgni Vesztegetni, hápogni Erőszakoskodni, tátogni Árnyékkormányt játszani Hamis állításokkal vádolni Szitokszóval támadni Álhírekkel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ember és fa

Rózsa Iván: Ember és fa (Hat haiku) Ha kivágják, fa Árnyékában ember sem Hűsölhet tovább… Fa: mi mindenre Használható! Fából lesz Asztal, szék, ajtó. Fának

Teljes bejegyzés »

Éjféli sejtelem

Éjféli sejtelem Szikrázón csillog bársonyos éjben, hófehér selymén időtlen imák, Uram!- engedd, hogy újra átéljem amint az éjféli csend muzsikál. Minden esztendő új reményt ígér,

Teljes bejegyzés »