Rózsa Iván: Előzetes…

Rózsa Iván: Előzetes…

Úgy látszik, mi nem egy dimenzióban élünk. Én a való és szellemi világban, ti az anyagias anyagi világban. Pokoli lesz ez nektek, mikor rádöbbentek erre! Ha egyáltalán rá tudtok döbbenni valamire, ha van még egyáltalán bármi érzésetek.
Most délután négy óra körül van: még nem lehet tudni a választás hivatalos végeredményét. De én érzem, ha tiszta lesz a végső összeszámlálás; kormányváltás lesz! Bízom a szebb jövőben! És az isteni gondviselésben…
Nem kell ehhez látványosan templomba járni, a cirkusz kedvéért misézgetni! Keresztényként kell élni, s embernek maradni!
Rosszabbak vagytok, mint a kommunisták! Ők sem voltak normálisak, de legalább hittek valamiben, valami szellemiben, még ha ateisták is voltak. Ti csak a pénzben, a harácsolásban, a gyűjtögetésben „hisztek”; aki nem tud magának kaparni semmit, nem is ér semmit?!
Jézus nem akart kaparni magának semmi anyagi dolgot… Hogy meritek hát szátokra vagy inkább pofátokra venni a nevét?! Hogy mertek benyomulni egy templomba, egy szent helyre? Fertőtleníteni kell utánatok a Parlamentet is?!

Budakalász, 2018. április 8., a választási győzelem napján… (Megelőlegezem!)

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az én Anyám

Edit Szabó : Az én Anyám Mottó : Anya csak egy van ! Az én anyám úgy szeretett, nem engedte el kezemet, kicsi falu,kicsi háza,

Teljes bejegyzés »

Egy nyugdíjas futócipő gondolatai

Egy kisváros sportboltjának polcán hónapok óta csak arra vártam, hogy valaki belépjen, magával vigyen, mert szüksége van rám ahhoz, hogy együtt rójuk a kilométereket.  Mivel

Teljes bejegyzés »

Árva

Sisa Richárd: Árva  Felhőt les Fannika.  Testét csalafinta ívbe csavarva kihajol az ablakon és a vándorló felhő-népet álmosan csodálja. Szállnak, szállnak a felhők pamacsosan. Földimogyoró szeme opálos

Teljes bejegyzés »

Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »