Művészportré Szűcs Jánossal

1954. november 14-én Békéscsabán születtem. Édesapám szobafestő, édesanyám kiskereskedő volt, már mindketten meghaltak.

Gyermekkorom és ifjúságom a nagykorúságomig Vésztőn telt el. Színes, élményekben gazdag falusi gyermekkorom volt. Ezt ma is nagy kincsnek tartom, nem rabolták el a szüleim a gyermekkoromat, hagytak játszani.

Az általános iskolát, a gimnáziumot Vésztőn végeztem el. Miután leérettségiztem, 1973 nyarán Budapestre költöztem és két évig segédmunkásként dolgoztam a nagytétényi „Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat”-nál, a fizikai munkások életét éltem. Nem volt elvesztegetett idő, jó életiskola volt.

Az ELTE jogi karán – miután Kalocsán 11 hónapig kötelezően katonáskodtam – 1976-ban kezdtem meg egyetemi tanulmányimat. A Szeghalmi Járásbíróságon 1982. augusztus elsejétől előadóként, majd fogalmazóként dolgoztam, és ugyanezen a bíróságon 1985. február elsejétől polgári perekben ítélkező bíróként – 2002. július elsejétől úgy is mint a bíróság elnöke – teljesítek szolgálatot.

Tizenévesen kezdtem el írni, a verseknek a többsége igen zsenge volt, de elfértek az íróasztalban. Majd egyik gyenge vagy erős pillanatomban az addigi „életművem” elégettem, néhány vers azonban megmaradt. Ezután elhallgattak a múzsák, Majd a 1970-es évek végétől kezdtem újra írni, de nem gondoltam arra, hogy az írásaimat meg kellene jelentetni. Sokáig a szűkebb környezetem sem tudta, hogy verseket írok. Néhány éve szabadítottam ki az írásaimat az asztalfiók rabságából.

Elsősorban a gondolati, a filozofikus tartalmú líra híve vagyok. Érzelmektől, érzésektől sem mentes gondolatokat szeretnék ébreszteni, s ha ez sikerül, akkor az írást az olvasó szépnek tarthatja. Ez fontos, mert a költészettel szemben – nem alaptalan elvárásként – a szépség követelményként van megfogalmazva. Úgy hiszem, ha az olvasó az írásműben rátalál egy vagy több eredeti, vagy olyan gondolatra, amelyet már ismer, de nem úgy, ahogyan azt neki a vers felmutatja, máris szépséggel gazdagodott. Emellett az írásoknak a maga konkrétságukban is tükröznie kell azt a kort, amelyben születtek. A versírás nemcsak önismeretre tanít, hanem az intuitív megismerés egyik formája is, s ennek a kalandnak részese lehet az olvasó is.

A mai kreatívnak nevezett írásmód kortársjelenség nem az én világom. Kifejezetten bosszant, ha a vers érthetetlen, zagyva, s úgy van eladva, hogy az a modern. Már nem is versről, hanem szövegről beszélnek. Számomra a modern költők a XX. századbeliek: Juhász Ferenc, Nagy László, Dylan Thomas. A legnagyobb élő magyar klasszikus költőnek tartom Lator Lászlót.

Kötetem jelent meg a „Novella” kiadó gondozásában „Tökéletes Töredékek és Baljóslatú Vázlatok” címmel, ennek főcíme: „Ikerkönyv”, mert barátom dr. Bak Sándor kötetét is tartalmazza; több antológiában (Kollázs, Szerelem, Szó-kincs 2013) és a „Liget” folyóiratban is megjelentek verseim. Az Irodalmi Rádió 2016-os „Az év jogász költője” című pályázatán második, a több témakörben meghirdetett „nyári kreatív alkotáspályázat” összetett versenyében harmadik helyezett lettem, s ezen a pályázaton elnyertem a „forma bajnoka” címet is Ebben az évben, az ünnepi könyvhétre megjelent „Szó-kincs 2017.”antológiában is szerepelek egy versemmel. Válogatott verseimből akarok összegyűjteni egy kötetre valót.

Hitvallásom a költészetről: „Artificem commendat opus”, vagyis: az alkotót az alkotása dicsérje. Így legyen most is.

A művészportréban elhangzó összes alkotás letölthető innen pdf formátumban:
Szűcs János versei a művészportréban (letölthető pdf)

Zsoldos Árpád és Adrienn
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolcról elszármazott csepeli házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket. Könyvkiadóként antológiákat és szerzői köteteket segítünk a világra, melyek könyvkereskedelmi partnereink segítségével jutnak el az olvasókhoz. Minden évben részt veszünk az Ünnepi Könyvhéten is. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezünk felolvasóesteket, könyvbemutatókat és egyéb rendezvényeket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését, lebonyolítását és moderálását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók jelentkezését. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 23 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha Rómába mész   Ha egyszer Isten adja és sorsod lapjaira Róma nevét írják az angyalok, utolsó órádról visszanézve mennyei fénye ott ragyog. Botló lábadért,

Teljes bejegyzés »

Születésnapodra   Az ég most kék, mint Mária palástja, s  úgy mosolyog, mint az ő szeme, édes, illatos fátyolba burkol a szeptemberi szél lehelete.  

Teljes bejegyzés »

Csendesen   Hűvösen, kedvesen. jön az ősz  csendesen. Ringató, álmodó, reggelen  átfutó. Dúdolom, vállalom, zenéjét  hallgatom. Elringat, megnyugtat, lelkemnek gyógyírt ad. Keringő levelek, szépítő permetek,

Teljes bejegyzés »

Kezed a vállamon /Fájdalmas Szűzanyámnak   Hogy segítsek fiam? Szívemben fájdalom. Széttört életedet magamhoz vállalom. Mit tehetnék, mondd csak? Ajkad, szemed néma. gondolatod lesem, megtalálom

Teljes bejegyzés »

Sóvirág   Élettelen, holtan ropog a kiszáradt fűszál lábunk alatt, szemünk szikkadt, fénytelen keres valaha- volt csillogó tavat. S míg reménytelen lépsz, emlékeid pora, mint

Teljes bejegyzés »

Felhők a vízben

Felhők a vízben   A tóparti fű még magában őrizte a délelőtti eső friss, ázott földillatát, de a nap már magasan járt, és felszárította a

Teljes bejegyzés »