Édesapám

Édesapám.

Sűrű viharfelhők borítják a látóhatárt
Lassan az ég is elborul
Rendben beborit az esőfüggöny
A föld csaknem megremeg
A múltat felszakitja
De a sebeket eltakarja
Pedig száz sebből vérzik
A háború borzalmai, ami mindent feldúlt
A megérkezés egy megszállt,s letarolt országba
Gyilkolt, akasztott a hatalmat bitorló Rákosi Bandája
Apám éjt nappá téve dolgozott
A MÁV volt munkás élete szolgálati helye
Tudását, talentumát mind ebbe helyezte bele
Pedig húsz aranyérmet nyert gimnáziumában
S egyetemi katedra lebegett álmában
Sok üldözöttet amíg tudott bújtatott
Békés modorával népszerüsége csak növekedett
Sugárzott róla, hogy szeretetben nevelkedett
Politikai bölcsessége 56-ban érkezett a csúcsra
Mivel műveltsége sokszor visszanyúlt a múltba
Nem vállalt szerepet,, ezt a fiatalokra bizta
Mégis a hatalom az árnyékától is félt
Kihallgatásain neveket, információkat remélt
Elzárta előtte az érvényesülés kapuját
Igy munkássága végéig rá a külszolgálat várt
Beosztottai mindig szeretettel emlékeztek rá
Bölcsessége, szerénysége a teremtő Isten kegyelme
Mindennek forrása családja,s az ember-szerete.
Ült a kis családi nyaraló teraszán
Lábaskájából fogyasztotta szerettei főzelék maradékát
Majd a mosogató tál fölé hajolva vidáman csevegett
Végeztével vonult a sarki fűszereshez
Vegyen még csirkeszárnyat a holnapi húslevesbe
A rendszerváltozás szele még meglegyintette
Súlyos betegsége sajnos örömét elvette
Utolsó éveit szeretett unokinak szentelte
Méltó jutalmát az égben biztosan elnyerte

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szerelem

Ha megtehetném nem haboznék, mindent, de mindent hátra hagynék. Nem késlekednék. Időmet arra nem vesztegetném, hogy felöltözzek, csak úgy pőrén, szégyen nélkül, attól nem tartva,

Teljes bejegyzés »

Tartása titkoknak

 Bennrekedt sóhajok súlyos terhe  nyomasztja tétova lelkem.   Néma szám, zár, lakat,  ajtaján súlyos titkoknak.  Ha szólni merészelnék,  szavam szegnék, szám betömnék,  s végezném börtön sötét mélyén,  fejemet hajtva, csupán földre vetett,  maroknyi szalmára.     Ezért aztán mindent meggondolva,  nem szólok,

Teljes bejegyzés »

Varjak a hóban(Érkezik a tél)

Az út szélén őrként álló, az erős szélben   siránkozó, hajladozó fákon, nagy sötét foltok,  fenyegető árnyak a félhomályban,  éjsötét fekete varjak gubbasztanak,  fagyosan-fázva.  Sötétlőn fénylő tollukon megcsillan,  búcsút int az alkonyat.    Felettük fenn az égen,   sűrű sötét felhők

Teljes bejegyzés »

Bárányvers

* Fekete bárány – suttogták Fekete bárány – harsogták Fekete bárány – aláztak Fekete bárány – becsaptak Fekete bárány – elestem Fekete bárány – felkeltem

Teljes bejegyzés »

keserűségarány

– Múltkor kérdezte, hogy gondoltam-e öngyilkosságra… és tényleg! Nem is rossz ötlet. Esetleg tudna javasolni valami biztos módszert, ami fájdalom mentes? Vagy tudna segíteni valami

Teljes bejegyzés »