Társas magány

Akai Katalin

 

Társas magány 

 

Börtönöm rácsát, dühöngve verem,

körmömmel tépem, véres a kezem

Világgá mennék, s mégis maradok

Nem tudom magam sem, vajon mit akarok?

 

Mikor már nem jelent örömöt a másik,

szeretet helyett, kötelesség játszik

Amikor vele élsz, és mégis nélküle

Elhagyni szánod, mi lenne vele.

 

Csak egy életed van, zöme már elfogyott,

elsírtad őket, gyötrelmes napokon

Elhaltak szádon a fájó sóhajok,

meghalni szeretnél. Békésebb hajnalon

 

Mikor könnyeid, már befelé folynak,

zokogó lelked torz sikolyba fullad

Hiába mondod, újra és újra

nem bírod tovább! Nevet csak rajta

 

Nem érti meg, más életet akarsz

Rád erőszakolja, mi téged bomlaszt

Nyomja le torkodon, öklendezel tőle

Ez lelki erőszak, elég volt belőle!

 

Irigység szülte gonosz uszítások

Szerelmet gyilkoló hazug suttogások

Ordítottam volna, elég már belőle

Mosolyogva éltem, könnyeimet nyelve

 

Dühöngő viták, remegő ajkak

Érzed, hogy nem szeret, élj hát a mának!

Feláldoztam lelkem a béke oltárán,

Főnix lett belőle, életem alkonyán

 

Társas magányom, végre most feladom

Azt a cifra ajtót darabokra zúzom,

kirepülök gyorsan, aranykalitkámból

Újra szabad vagyok, elég a színházból!

Akai Katalin
Author: Akai Katalin

Akai Katalin: Nagyné Akai Katalin vagyok, Budapesten élek. Akai Katalin néven diákkoromtól írok prózát és verset egyaránt. Tanáraim segítségét, biztatását köszönöm. Az Irodalmi Rádiónál értek az első sikerek, ma is hálás vagyok érte. Több irodalmi magazin és folyóirat szerzője vagyok, számos irodalmi közösség megtisztelt azzal, hogy tagjai közé fogadott. Huszonhat hazai és nemzetközi pályázaton irodalmi díjat, vagy helyezést kaptam, és eddig ötvenkettő antológiába válogatták be verseimet és prózáimat. Az Irodalmi Rádiónál sok értékes díjat kaptam, többek között a Gyermekvilág pályázat második, következő évben első helyezését. A Cédrus Művészeti Alapítvány Napút-nívó díjjal jutalmazott. A „Szárnypróbálgatók” és az „Életmesék” pályázatokon is többször díjazták és kötetbe válogatták írásaimat. Az "Életmesék" című Nemzetközi Irodalmi Pályázaton három egymást követő évben kaptam meghívást és díjat az Országház Vadásztermében tartott ünnepségeken. Az Országos Mécs László Irodalmi Társaságnál számos pályázaton helyezést értem el többek között 2017-ben „Az év nyugdíjas költője" pályázaton 3. helyezést értem el. 2018-ban megkaptam a Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díjat. 2019-ben megjelent az “Ezt is túléljük” című novelláskötetem. 2020 nyarán Lélekrózsák című verseskötetem került a könyvesboltokba. Gyermekkoromtól szenvedélyem az olvasás, történet és versírás. Bármilyen nehézséggel kerültem szembe, a könyvek birodalmában mindig menedékre találtam. Első és örök nagy példaképem Jókai Mór. Könyveire vadásztam a könyvtárban és...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

39 − = 30

Rózsa Iván: Messze még…

Rózsa Iván: Messze még… Új név ajtódon? De még erőd teljében, Messze még talán… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom Olvadó a szív: Agg szentimentalizmus? Bölcsek nyugalma… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Örök tavasz

Rózsa Iván: Örök tavasz Elszállt ifjúság: Hol van már, tavalyi hó? Már rég elolvadt… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt Fellázad a szél, Öreg szamuráj mereng: Hószirom hull rá. Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Csatt!

Rózsa Iván: Csatt! Csettintek egyet: Így szállt el hatvanöt év… Mennyi marad még? Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »