Az árnyékvilág koronája

 

Az árnyékvilág koronája

 

 

A hazug, téves és öncélú eszmék,

a különcöket könyörtelenné tették.

 

Néztük az idegen változó világot,

ahol nem értékelték a nyíló virágot.

 

Figyeltük a múló életek magányát,

az eltorzult birodalmak hatalmát.

 

Az árnyékvilágnak szürke az országa,

fejünkre feszült a sötétség koronája.

 

Gyorsan jött váratlan volt, nem fékezett,

nem akartuk, de mégis megérkezett.

 

Fohászkodott minden hívő felekezet,

de a gonosz átok újra bekövetkezett.

 

A sors büntetése most könyörtelen,

sokk és kéz a háttérben, ez embertelen!

 

Nem csókoljuk unokáink piciny fejét,

nem fogjuk gyermekeink remegő kezét.

 

Elérkezett hát az összefogás ideje,

segít minket a hit és szeretet ereje.

 

Közösen taszítjuk le a fekete koronát,

büszkén emeljük elé a hófehér orgonát.

 

A remény vezet majd nyugodt tengeren,

túrázunk a hűs színpompás hegyekben.

 

Együtt napozunk nyáron a forró strandon,

homokvárat építünk gyermekekkel a parton.

 

Átéljük újra az ősz színpompás varázsát,

elűzzük az árnyékvilág kegyetlen magányát.

 

Elvarázsol majd újra a zord rideg tél,

nézzük ahogy havat hord a hideg szél.

 

Önfeledten éljük át újra az ölelést,

Bolygónk Isten adta végtelen örömét.

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

VOLT EGYSZER EGY KIRÁLY

Őfelsége kedélyét sötét gondok nyomasztották. II. Kalafánc, a hedonok királya már csaknem húsz esztendeje koptatta a trónt, és országa történetében ez ez szokatlanul hosszú időnek

Teljes bejegyzés »

Vészmadár

Vészmadár Száguldnak az SMS-ek az éterben Mit hátukra vesznek a varjak: kár, kár… Hej haj, de magas lett ismét az olaj ár Kevés lesz az

Teljes bejegyzés »
Versek
Fejérvári Sámuel

Három kor lelke ég

Három kor lelke ég   Három kor, három kor lelke ég, Kiknek már három szó is elég.   Első királyi, arca a kő, Lomha szemén

Teljes bejegyzés »
Versek
Fejérvári Sámuel

Téli táj

Téli táj   Havas erdő, hideg tél, Csíp a hideg, csíp a szél, Csíp a hideg akarat. Páncél fedi a tavat,   Páncél fedi a

Teljes bejegyzés »

Egy téli mese

Beck Brigitta: Egy téli mese   December eleje volt és köd szállt a tájra, Szürke füstben álltak a büszke gyárépületek, Felhőket leheltek az ég sötétlő

Teljes bejegyzés »

A kóbor kutya útja

Nem ő ment már, csak vitte a lába, Monoton lépkedett az út száraz porába, Fáradt szeme a házakat kereste, Pihenni vágyott sovány kis teste, Mégsem

Teljes bejegyzés »