Szegények Karácsonya!

Szegények Karácsonya!

Hol a napokat számolja
Hol pedig a póstást várja
Tárva maradt hűtőpultját
Sóvárgón bámulja

Aprópénz zörög zsebében
Elkéne mindet költeni
Elég lesz- e ma ebédre
Pár deka száraz kenyérre

Elindul majd vándorútra
Pár tízes meg százas
Mire elég, mondd meg pajtás
Mert üres lett a lábas

Míg betér egy üzletházba
Nedves lett a csupasz lába
Mert leszakadt cipőtalpa
Mintha nagyujja kandikálna

Fülébe cseng hírmondója
Lázban ég az egész város
Tavalyinál több a vásárló
Aki mást mond az mind csaló

Mellébeszél az ellenzék
Hol van itt egy éhes gyermek
Terjesztik a rémhíreket
Éhséget legyőzik az elvek

Fényárban úszik a város
Csillog-villognak a plázák
Csalogatnak, csábítanak
Jöjjenek a szegény párák

Szürke hétköznapjaink
Ásítanak a téli tájra
Kapirgálunk, kapirgálunk
Ébren tart Ferikénk bája

Becsukódik minden ajtó
Süvíthet szél, betemethet hó
A szegényt még az ág is húzza
Idegen vagy, mint űrlakó

Rongyos sátorban levest osztanak
Nyújtja érte kérges tenyerét
Pedig felhígított, sótlan, íztelen
De levetkezi szégyenérzetét

Gyermeksereg jön örvendezve
Angyalarcot lát a szemekben
Homályos múltképek derengnek
Kedves adventi emlékeiben

Már a hidegtől sem fázik
Az éhségérzet sem keseríti
A távolból fény dereng felé
Mely szívét felmelegíti

Egy hajléktalan keresztezi útját
Tépett kalapját nyújtja felé
Maradék forintjáért zsebébe nyúl
Szinte megkönnyebbülten nyújtja belé

Mint a názáreti pásztorok
Arcára égett megrendüléssel
Búcsúzik az árnyékvilágtól
Útközben találkozhat teremtőjével.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »