Szabó Edit Irma: Karácsonykopogtató

Erdő mélyén kopogtat karácsony,
ezüst tálon mézeskalács-jászol.
Eszterláncon hintázik egy angyal,
felcsendül az ünnepváró dallam.

Ezüstfenyőn karácsonyi díszek:
errecsörög-dió, aranypapír-szívek.
Csillagtitkos emlékkönyved lennék,
s ünneplő ruhában áldást énekelnék.

Kapunk előtt őrködik egy ember,
karácsonyra vigyáz minden este, reggel.
Répaorrú, hópocakos fajta,
seprűje tűlevél, toboz a kalapja.

Szabó Edit Irma
Author: Szabó Edit Irma

Szabó Edit Irma az Irodalmi Rádió szerzője. Boltizárné Szabó Edit vagyok, írói néven Szabó Edit Irma.Gyulán születtem, Sarkadon élek a családommal.Hivatásom óvodapedagógus, jelenleg óvodavezetőként dolgozom egy kis községben.Néha csak játszom a szavakkal, az összecsengő rímekkel, a vers zeneiségével.A gyermekverseim mutatói a játékosság, és a humor. Ritkán írok, de olyankor a mélyen rejlő gondolatokat, érzéseket próbálom felszínre hozni, formába önteni. Az érzelmek, a természet, a zene inspirál, segít a lelki ráhangolódásban.Számos pályázaton értem el szép sikereket. Nyomtatásban eddig 16 antológiában olvashatóak, illetve három hangoskönyvben hallgathatóak verseim.Önálló nyomtatott kötettel még nem rendelkezem, viszont igyekszem megtalálni az egyéni hangomat.Az internetes portálokon történő publikálás további kiteljesedést biztosított. A szerkesztők észrevételei, kritikái, elismerései, a tagok visszajelzései segítettek az útkeresésben.2009 óta vagyok kapcsolatban az Irodalmi Rádióval.2013-ban Lélek-ének címmel jelent meg a netkötetem az Irodalmi Rádió szerkesztésében, amely felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. 2016-ban az Év gyermekverse pályázaton 1. helyezést értem el.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »