Rózsa Iván: Kaum berührt…

Rózsa Iván: Kaum berührt…

Im Wasser verbrannt,
Im Feuer gekühlt…
Ich stehe nicht wie gebannt:
Nur durch Gott berührt…

Budakalász, 02. 08. 2020

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Együtt könnyebb

Edit Szabó : Együtt könnyebb Adom kezem, fogja kezed, szeretettel nyújtom neked, barátságnak ajándéka, találkozás hozadéka. Kéz kezet fog, együtt könnyebb, régi szokás, úgy erősebb

Teljes bejegyzés »

Vihar a Suttogó-szirten

Silas azon mosolygott magában, mit gondolhattak a parton bámészkodó falusiak. Ha felnéztek a sziklaszirtre, magányos, fiatal férfit láthattak, aki hosszú pózna végén vonagló, szőrös állatot

Teljes bejegyzés »

Unalom

Unalom   Korhadt, szögletes fal az ég. Nehézkes, állott szagú szoba fala. Minden kimondott és leírt szó elhervad a bútorok fájának tikkadt illatában. Az élvezett

Teljes bejegyzés »

Zene

Zene   Egyedül ez tud adni a világnak egy feljebbi, tiszta réteget. Egyedül ez tud színt adni egy hétköznapi, ha nem is sivár, de egyhangú,

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Madárdal az örökkévalóságnak

Az a bizonyos ház, ahová Seamust irányították, a városhatár közelében állt. Kinézetre pontosan olyan volt, mint a település összes többi könnyűszerkezetes lakóépülete, de ha a

Teljes bejegyzés »

Íme az űr ríme

Meg lehet-e fejteni az életet egy papíron? Meg lehet! De ezt a nagy terhet valóban elbírom? Lehetetlen-e magamban mindezeket leírnom? Te ember, kérlek hallgasd meg

Teljes bejegyzés »