Teaház

Hajnali mámor

Ében pillanat.
Fekete csókja oldja
az új ráncokat.

Pörkölt áldás

Forró akarat.
Könnyű, bársony gőz alatt
aranyhab szalad.

A lángvirág

Izzó holdvilág.
Testéből tűz fakad, mely
benned ég tovább.

Olajos élvezet

A telt aroma
kacér bókja a nyelvnek.
Egy antik csoda!

Nagy Imre
Author: Nagy Imre

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled a fényben

Veled a fényben   A csillagok fénye utat mutat nekünk, az univerzumban mi némán repülünk. Büszkén ragyog a régmúlt és a szép jelen, a jövő

Teljes bejegyzés »

Karmester

Fekete frakkban ül az este, ezüst pálcáját magasba emelte. Intésre száz torok felel, s a csönd mögött a csönd is énekel. Felcsap a hang, megremeg

Teljes bejegyzés »

A mi szerelmünk

A mi szerelmünk   A csodás est fénye arcunkon megpihen, nincs többé kétség a mi földi szívünkben. Időtlen játék ez, egy csodás égi tánc, amit

Teljes bejegyzés »

Fiamnak…

Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden. Bármilyen hosszúnak is tűnik előtted az út, a hullámok csak neked táncolnak az óceán partján. S én feléd indulok.

Teljes bejegyzés »

Lélekmadár

Ahogy lelked a vállamra szállt, a szerelem bársonyos palástja borította be szívem. Az idő megpihent, többé nem rohantak el a percek, s lelked, mint szelíd

Teljes bejegyzés »

Mit ünneplek október 23-án?

Az ünnep kapcsán a szüleim fiatalsága az első, ami eszembe jut. Az elszalasztott beszélgetések miatti szomorúsága keveredik a megmaradt tárgyi emlékek üzenetének örömével. Apám leveleiből,

Teljes bejegyzés »