Rózsa Iván: Háború és béke
(Haiku-sor)
Háborúban vagy
Békében: veszélyérzet
Nem ugyanolyan…
Háború, béke:
Mindkettő veszélyes tud
Lenni, ha akar!
Három évtized
Házasság; háború és
Béke, felváltva.
Háborúkban sem
Mindig a jók, hanem az
Erősek győznek.
Nem kell háború
Hozzá! Lehet, amúgy is
Megölnek, kedves…
A napalm szaga
Zsoldosoknak olyan, mint
Neked egy parfüm.
Parfüm illata,
Nem a legelső szempont
Egy háborúban.
Háborús héja,
Épp oly természetes, mint
Békében galamb.
Ki éli majd túl?
Te vagy ő? Ketten vagytok:
Ki lesz a gyorsabb?
Katonák harcban;
Mi meg ágyban, párnák közt
Tűnünk el sorban…
Édes a halál,
Ha immár kín az élet;
Örök háború.
Ismerted tán őt,
Akiért a harang szól,
Harcban esett el…
Halálba küldték,
Ismeretlen katona
Sírján gyász-virág.
Tán esküt szeghetsz?
Ki, mire esküdött fel?
Vagy éppen kire?
Hazától messze,
Mit keresnek katonák?
Sok pénzt, mondhatnád…
Történetírás:
Győztesek igazsága,
Megszépített múlt…
Természetesen,
Minden amúgy kezdődött,
Hogy visszalőttek.
Parancsra ölnek;
Katonák, ölőgépek:
Békében senkik.
Kiket és mire
Idomítanak? Harcra?
Vagy épp békére?
A harci zsivajt
Nyomasztó csend követi,
Csak Isten zokog…
A csata után
Néhányan mennybe, mások
Pokolra szálltak…
Elkezdődött hát;
Sunyi világháború,
Sorban harmadik.
Hogyan lehetne
Mindent újra kezdeni?
Lesz örök béke?
Háború, béke:
Úgy váltogatják egymást,
Mint más a gatyát.
Csatának vége;
Keselyűk lakmároznak,
Van kaja bőven…
Rendes emberek,
Semmi bajuk egymással,
S egymásra lőnek…
Testvér ölt testvért,
Káin Ábelt; utána
Indult a buli…
Erőszak magva –
Információhiány;
Pont ez tán a cél?
Hatalom, érdek:
Halálba küld akárkit;
Erkölcs nem számít.
Mindenkinek más:
Sikerélmény zsoldosnak,
Ha tankot trafál.
Mi rosszabb? Pénzért
Vagy hitből, elvből ölni?
Aztán lila köd…
Örök vesztesek?
Ötszáz év kényszerpályán:
Egykori nagyok…
Örök lázadók…
Véreim, hős magyarok:
Mivé lettetek?
Lövészárkokban
Imádkozó harcosok –
Hatott már a rum…
Háborúban ölt,
Amúgy jó családapa,
Csak keze véres…
Másokkal ölet;
Bűne tehát még nagyobb;
Ölni kényszerít.
Egymásnak esnek,
Vezérek érdekéért,
Ismeretlenül…
Egyáltalán van
Igazságos háború?
Ki támad meg kit?
A választ tudja:
A béke bölcsen hallgat –
A csend bátorít.
Pacifista vagy?
Tán naiv álmodozó?
Mammon undorít?
Eleget írtam,
Témát kimerítettem:
Abbahagyom itt.
Budakalász,
2021. március 16-17.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
