Ennyire telt

Régen azt hittem, hogy olyan hosszú az élet.
Bármit megtehetek, hogy mindenre ráérek.
Fejemben megannyi tervvel és lelkesedéssel,
Indultam neki a napoknak minden új reggel.
Siettem állandóan, hogy boldog tudjak lenni!
És amit az élet adott, meg tudjam becsülni.
Az idő múlásával hála, egyre bölcsebb lettem.
Büszke voltam magamra, mert fejlődhettem.
De ez a kegyetlen idő gyorsabban futott el.
Sunnyogva elfolyt, és akkor fogtam csak fel,
Én még szinte nem is végeztem semmivel!
Azon gondolkodtam, be kéne érnem ennyivel?
Inkább nem gondolok arra, mi jöhet még?
Élni fogok valahogy, mert arra van idő még!
Csak előre megyek, nem fordulok hátra.
Beleröhögök ezután az idő vicsorgó arcába.
Engem nem tántorít el semmi, hisz itt vagyok!
Mozog kezem, lábam, és köszi, én jól vagyok!
Csak kicsit elfelejtettem, hogyan is kell élni!
Kikapcsolódott az agyam, mert kezdtem félni.
De rájöttem egy ideje, miattam jár az óra.
Van neki két apró mozgatható mutatója.
Ha le vagyok maradva, csak visszatekerem,
Kacsintok egyet, nem tud kicseszni velem!
Lelassítottam magam, nagyon pörögtem.
Elfáradtam abba, hogy mindig csak siettem.
Jól van ez így már, ahogy most bandukolok.
Újra élek néhány elfeledettnek hitt álmot.
Nem görcsölök már rá, ha széjjel esek néha!
Hisz lehetek én is olykor fáradt, pláne, béna!
Megállok most már, mert ugyan minek sietnék?
Megtettem mindent, többet úgysem tudnék.
Ennyire telt, ebben a hosszúnak hitt életben.
Amim van, amim lett, azért hálás a szívem!
De ha mégis marad még egy nyúlfarknyi időm,
Építgetem még kicsit magam, meg a jövőm.
Aztán majd meglátjuk, hogy mennyire futja!
Megállítom azt az órát, mi az időmet mutatja!
Ennyire telt, most csak ennyit tudok mondani.
Futok majd, ha kell, de én ráérek már sietni.
Lehet, hogy egy kép erről: Edit Kapusi
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
Hódos Erzsébet, Renata Venekey és további 48 ember
23 hozzászólás
Tetszik

Hozzászólás
Megosztás
Lehet, hogy egy kép erről: Edit Kapusi
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
<img class="j1lvzwm4" src="data:;base64, ” width=”18″ height=”18″ />
Hódos Erzsébet, Renata Venekey és további 48 ember
23 hozzászólás
Tetszik

Hozzászólás
Megosztás
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

53 − = 46

Versek
Halászné Magyar Márta

Pünkösdi Rózsa

Pünkösdi rózsa szára hajolva,  görbe a háta,  lába már sánta.    Életre hívták,  szülője nincs már.  Sima volt arca,  gond ránccal varrta.   Sápadt az

Teljes bejegyzés »
Názáreti templom kupolája, fotó: Mecséri Éva
Versek
Mecséri Éva

Ne feledd

Ne feledd, hogy nem vagy egyedül, Jóistennel minden kiderül. Kint a rétnek sok virága, nyílik néked vidámságra, míg vidámságod nem hagy egyedül. Ne feledd, hogy

Teljes bejegyzés »
Fényszívek, Fotó: Mecséri Éva
Versek
Mecséri Éva

Gazdag szegények

Gazdagok a szegények, kik az Úrban serények. Az életed drága kincs, e világon párja nincs. Gazdagok a szegények, kik az Úrban remélnek. Szeretetből megélnek, csak

Teljes bejegyzés »

Bántó szavaid

Szavaid marnak, mint tüdőt dohánypor, fájnak az igazságtalan jelek, a jókedv elillan, mint a kámfor, kár, ha szád bántó szavakat fecseg. Ne gondold azt, hogy

Teljes bejegyzés »
Közösségi kenyér, Mecséri Ildikó olajfestménye
Versek
Mecséri Éva

Az élet kenyere

Nagyon éget a kemence, igen erős annak füstje. Nem szeretem dolgokban, nehézségben, poklokban. Az élet mégis varázslat, kenyeret süt parázsban. Van ereje, melege, benne sül

Teljes bejegyzés »
Egy csepp eső, Mecséri Ildikó olajfestménye
Versek
Mecséri Ildikó

Egy csepp eső

Csak egy csepp volt, parány, jelentéktelen, mégis belefért a végtelen. Egy kis bogár véle szomjat olt, majd a fákon röptében gyümölcsöt olt. A te szíved

Teljes bejegyzés »