Kopasz faág, leng a szélben.
Levelei földet érnek.
Duna parton ezer színben,
Játszanak az őszi fényben.
Sima tükrén a folyónak,
Nézik őket őszi fák.
Hallgatják, a nád dalát.
Lesz még tavasz,
Itt lesztek még. őszi fák.
Vízre hajló, erős törzsű,
Nyári napban, árnyat ád.
Védelmezi kicsiny fát.
Gyökere él, magasba tör,
Kusza ágán, felhők tánca.
Táncot jár a Napsugár.
Fák tövében pergő levél.
Földbe simul, fájával él.
Fűben fekvő sokasága,
Ébred véle, őszi táj.
Author: Molnár Julianna
Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője. Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok. Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül. Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye. Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!