Elképzelt szerelem

Nehezen csukódtak pilláim a rám borult sötét homályban.
Nyitott ablakomon át elmerengtem a csillagok ragyogásában.
Kósza hangokat hallottam bekúszni süket füleim belsejébe.
Egy ismerős dallam foszlányai hasítottak bele félholt szívembe.
Olyan nagyon szépen szólt! Aki csak hallotta biztos megszakadt a szíve!
Elfojtott könnyeim, mint sebes vízfolyam zúdultak arcom bőrére.
Hallottam, hogy a sós ízű fájdalom szoknyám pár ráncára koppant.
S a csodás dallamok emlékétől, szívem egyre nagyobbakat dobbant.
Elvesztem a hangok lélekzaklató, mégis simogató egymásutánjában.
Hegedűszó sírta el boldogtalan bánatát, iszonyú szívbemarkolóan.
Hasogatott a mellkasom, a keserves sírástól libabőrös lettem.
Ez a zene szólt azon az estén, mikor egy életre a tiéd lettem.
Schubert. Súgtam neked oda, kicsit félve, megszeppenten.
De csak azért, hogy tudd, barna szemeidbe azonnal szerelmes lettem.
Te tétován hajoltál kicsit közelebb hozzám, s azt mondtad, hogy, tudod.
Elfelejteni biztos sosem fogom, azt a meghitt mézédes pillanatot!
Becsuktam a szemem, s éreztem bódítóan csodálatos illatod.
Gondolatban keringőt jártam veled, s dúdoltam a gyönyörű dallamot.
Tenyerembe csúsztattad tenyered, erősen szorítottál, hogy el ne szédüljek.
Olyan erősen, hogy szinte fájt! Mintha, ezen múlt volna, az egész életed!
Erős karodat derekam köré fontad s táncolni kezdtünk könnyedén.
Az ezerszínű virágból szőtt illatmámoros élet álomszőnyegén.
Akkor te voltál nekem a legédesebb, legszebb angyali látomás.
S a zene csak szólt, mint ha véget soha nem akarna érni már!
Pörögtünk körbe, mint színes papír szélforgó a sebes szélben.
Karodban tartottál, biztosan fogtál, mikor kicsit megszédültem.
Eggyé váltam veled, mert te akkor örökre a szívembe táncoltál.
Különöset érezem! Boldogságom kósza hangjai mind te voltál.
Keringőztünk könnyedén, s a föld felett lebegve egy csókra vártunk.
Schubert fekete rózsája beteljesíteni készült minden buja vágyunk.
Majd néhány ismerős hangot hallottam, s az ablakomhoz léptem.
Te ott voltál és én rád nevettem. Mint egy kőbálvány, úgy álltál előttem.
Halkan kezdted el dúdolni a szívemnek oly kedves melódiát.
Csak ezt a dallamot akarom azóta is hallgatni, semmi mást!
S keringőnk alatt a kósza dallamok, mik a fülem belsejéig kúsztak
Örökre összezárták magányos szívünket, mint láncot az erős lakat.
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Ivántsy Gábor

léteposz…

    felütés:   „létezem. létezem… azáltal is, hogy létezem? vagy más által is létezem? s ki vagyok én? én, ki magamban és másban is

Teljes bejegyzés »

A magányos pásztor

A magányos pásztor   A magányos pásztor, ki egy éve elment, Az angyalokkal táncol, szíve megpihent. A fájdalmáról sohasem panaszkodott, Elfáradt, megpihent, s csendben távozott.

Teljes bejegyzés »
Hírek
Zsoldos Árpád és Adrienn

Novellák 2026. – szépirodalmi pályázat

„Novellák 2026.” antológia és színpadi műsor az Irodalmi Rádió fennállásának 24. évfordulójára az Irodalmi Rádió pályázata Lehetőség az Irodalmi Rádió 2026. évi születésnapi novelláskötetében való

Teljes bejegyzés »

A fény három árnyalata

Három lélek, három különböző múlt, vakító délutáni napsugár a szabadban. Ha behunyom a szemem, csak a halk, közös szuszogást hallom. Három apró test lélegzik egyszerre,

Teljes bejegyzés »

A szeretet horgonyai

A szoba parkettáján egyre gyorsuló, apró kopogás hallatszik. Jennyi az, a falka legrégebbi tagja, aki három hónapos kora óta a legnagyobb támaszom a világban. Ő

Teljes bejegyzés »
Hírek
Zsoldos Árpád és Adrienn

Versek 2026. – szépirodalmi pályázat

„Versek 2026.” antológia és színpadi műsor az Irodalmi Rádió fennállásának 24. évfordulója alkalmából az Irodalmi Rádió pályázata Lehetőség az Irodalmi Rádió 24. születésnapi ünnepségére megjelenő,

Teljes bejegyzés »