Csippola

Csippola

Gyülekezik a kis csapat
a Nagy Házban,
Félelem ül az arcokon
ezért vannak lázban
Izgatottan várják Csippolát
hozzátok a wiskit kiáltják
Verejték csorog végig
sápadt arcán nyuszifülnek
A jövevény facebook arcát
mutogatja mindenkinek
A kackiás Kandúr Bandi
vihog az egyik sarokban
Napi méteres imáját
hosszan mormogja magában
Szállingóznak befelé
a sunyi róka komáék
Reszketve dorombolják
jaj mi lehet itt még
Megérkezik Csippola
ajkán kéjes vigyorral
Megsuhintja nyuszi fület
csodás varázs botjával
Ejnye-bejnye, de elvette
butaságod ,jól bevette
rossz tanácsadóid ötletét
Hogy lábad alól
kihúzd az imbolygó talajt , bevette
Ily kicsiny tervedért
Várhattál volna pár hónapot
Mikor majd végre
megemelheted kalapod
Szeretve utált barátodnak
A köztünk legjobbnak:
a kackiás Kandúr Bandinak
Akkor áruba bocsáthatod
ezt a fránya Magyarországot
Lesz dáridó, ihaj csuhaj
meg migráns vendégsereg
asszonyaival burkáival
Teleszórjuk mecsetekkel
ezt az elátkozottaz országot
Érzékenyítéssel átformáljuk
a kerekre formált világot
S Te pedig addig
kedves szeretett barátom
Míg Kolostorban vezekelsz
addig pedig megvárom
Míg felejted butaságod
s
S átgondolsz majd
minden nyalánkságot
Hogy törhetsz borsot orra alá
Hogyan tüntetheted el
ellenfeleid valahová

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Gyötrelem

Sosem teszem le a tollat, Lehet csak elrakom oldalra, Lelkemből egy darabot otthagyva, Hol boldogságom is porlad.   Miért szomorúak a verseim? Valami nagyon kezd

Teljes bejegyzés »

Torzó

Meszes tekintetről varjú vájt szemet Én csak egy arckép, a világ a keret Az összevarrt ajkaim mennydörögnének Ezeregy mosatlan, reszkető vétket. ~ Mint szobrász, művét

Teljes bejegyzés »

Menthetetlenek

Rég írtam már, De megint neked írok, Ismét hozzád szólók. Úgy unom már!   Miért nem tudlak kiverni a fejemből? Tán, mert nem is akarlak;

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Az a csepp könny

Vörösarany takarót dob az alkony, opálos fényben táncol a napkorong, Messzi vigalom hangja csendet borzol, konvojban indulnak a sétahajók. Köröttem holt kezek áldott nyomai, szép

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Jégbe fagyott hullámok

Télbe dermedt a csend, reccsennek a tört üvegként úszó jégtáblák, Északi, hideg szelek a Balaton világát fagyba zárták. Fent vöröskék felhőn ül a nap, sugara

Teljes bejegyzés »

Melankólia

Mintha a melankólia sötét virága belőlem nyílna ki, időtlenül, s hiába tépem le, taposom el, gyökere lent a mélyben zsendül. Meggyötört szívem az élet alkonyi

Teljes bejegyzés »