Tükördarabok (2.)
A földön ült és szipogott. Arcán szétfolyt smink, izzadság és könny. Körötte, s tán az ölében is a nagytükör éles darabjai. Körülveszi egy idegen öltöző zsúfolt árnya, melyet kiürített a tapintat és az együttérzés. Most ne is jöjjön ide senki! Az ember ilyenkor csak önmagát képes vigasztalni, ha van elég ereje.
Vannak lányok, akiknek pont elég a szép ruha, a csillogás, ők nem vágynak arra, hogy nyerjenek, beletörődtek a sorozatos sokadik helyezésbe. Anna nem közülük való. Néhány perce történt: Csak állt a tükör előtt, összeomolva, ki akarta bontani a hajlakktól elnehezült kontyot. Maga sem tud magyarázatot adni arra, mi késztette rá, de a mindig fegyelmezett lány odavágta dühében az öltöző falán lévő nagytükörnek a hajkefét, amit már jó néhány perce görcsösen szorongatott. S ebben a percben mindenki tudta, hogy jobb, ha mielőbb eltűnik. Mert saját baján maga tud túllendülni az ember, ha van elég ereje. És nem is értik, minek a hiszti. Az álmokat nem lehet kiismerni. Csak belehalni, ha nem teljesülnek.
A könnyek hidegen peregtek le az arcán, reszketett is. Ilyen a csalódás. Persze lehet, hogy a pontozók hibája volt és nem éri meg most összetörni. Nem számít!?
Apró léptek kopogása hallatszott. Anna arra gondolt, hogy ha most belép valaki, elveszíti az eszét és üvöltözni kezd, mint aki megőrült. Már nem érdekelte más, nem tudott fegyelmezett maradni. A falon a tükörből csak egy kis darab maradt. Belenézett és önmagát látta. Az első ruhájában, amit még édesanyjával választott. Hogy lehet ez? Miféle csalóka játék ez? Úgy érezte, a világ gúnyolja ki.
Pedig csak kishúga állt mellette, aki 6 éves volt. Ma volt az első versenye.
Author: Sas Éva
Sas Évának hívnak. Egy békés megyei kisvárosban dolgozom pedagógusként. Családcentrikus ember vagyok, feltölt, ha a szeretteimmel lehetek. Azt hiszem, van egy pici érzékem az íráshoz. Többször vezettem már kreatív írás csoportot, egészen jókat írtunk a tanítványaimmal. Leginkább novellákat szeretek olvasni, de talán verseket írni jobban tudok. Szorgalmas embernek tartom magam, sokat dolgozom, munkámban igyekszem megtalálni a változatosságot, de emellett is sok minden érdekel. Szeretem a jó zenét, a színházat, az értékes könyveket, és szívesen gyémánt kirakózom, kutyázok, olvasok és tanulok.
