Petres Katalin: Karinthy grafikára Az arc és a művek

Karinthy grafikára

Az arc és a művek

 

Nézem a grafikát, az arcot

Karinthy Frigyes mosolyát…

„Minden másképpen van.”

  • üzeni a szeme.

„Nem mondhatom el senkinek,

elmondom hát mindenkinek.”

Az írás cirkuszi mutatványa,

együtt a világ színe és fonákja,

a szenvedés szarkalábai,

az irónia szája szegletében,

a szeretet szeme fényében,

igen, az ember igaz ismerete

a maga kettősségében,

nála egyszerre foghatott

egeret kint és bent a macska.

„Ez a marha volt köztünk

az egyetlen zseni” –

  • mondta Kosztolányi

Lehet ehhez bármit hozzátenni?

Petres Katalin
Author: Petres Katalin

Petres Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1959 április 5-én születtem, Budapesten. Budán nőttem fel, társbérletben nagyon egyszerű család legkisebb, harmadik gyermekeként. Alsó tagozatos koromban megkérdezte az osztályfőnököm, bizonyára egy felmérés kapcsán, hány könyvünk van otthon, én akkor 11-ről számolhattam be az iskolai tankönyveket kivéve. Viszont jártam könyvtárba, csodálatos tanáraim is voltak. Dr. Kolta Rezsőné, Magdi néni varázsolt el az irodalom birodalmában általános iskolás koromban. Muhi Lászlóné, Zsuzsa néni, középiskolai magyar és történelem tanárom, aki egyben a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola akkori könyvtárosa is volt, segített eligazodnom e csodálatos világban. Tulajdonképpen szellemi édesanyám lett. A közgazdasági szakközépiskolát szüleim kérésére végeztem el, de az első pillanattól kezdve magyar-történelem szakra készültem. A tanárképzőt 1982-ben fejeztem be, egy év tanítás után megszülettek fiaim, sokáig voltam otthon. Fél állásban a 90-es évek elején még tanítottam eredeti tárgyaimat, majd angol nyelvvizsgám és angol tanár hiány miatt át kellett térnem a nyelvtanításra. Ezért elvégeztem az ELTE-n a másoddiplomás nyelvtanári szakot. 2000-ben középiskolába sodort a sors, ezért a Károli Gáspár Egyetem kétéves kiegészítőjével koronáztam meg 2006-8 között tanulmányaimat, de csak 2012-ben fejeztem be a diplomamunkámat, ezért szinte „friss” diplomás vagyok túl az ötven évemen. Jelenleg a Budai Középiskolában angolt tanítok több, mint tíz éve. Kamaszkorban kezdtem verseket írni,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Beszélgetés a mesterséges intelligenciával

Beszélgetés a mesterséges intelligenciával Futunk, szaladunk, „hogy vagy?” „jól vagyok”, valódi beszélgetésre, különösen időigényesre és őszintére ritkán van alkalmunk. Ráadásul, ha kettőnél több személy van

Teljes bejegyzés »

Tiszteletlenség

  A tiszteletlenség működik, ha hagyod, Munkahelyen, családban, akár egy padon. Ki így viselkedik azt hiszi több nálad, Bármit bármikor megengedett magának.   Nem azért

Teljes bejegyzés »

Telekocsi

Némelyek nem autót vásárolnak, hanem tömegközlekedési eszközzé alakulnak. Ők azok, akiket megkérni sem kell. Elég rájuk nézni. Ugranak és teszik a dolgukat, mert jónak lenni

Teljes bejegyzés »

Egy varázslatos kuckó

    Egy varázslatos kuckó        A füstös félhomályban egy parázsló cigarettavég, a múlt hamutálcájában büszkén dúdol egy szép mesét. Gyönyörű, őszinte, lázas

Teljes bejegyzés »

Virág a Sztüx partján

  Egymagam ülök a Sztüx folyó partján, az elmúlás szólít meg, morajló hangon, belenézek tükrébe s látom ráncos arcom, Voltam ám én is fiatal hajdanán,

Teljes bejegyzés »

Téli kaland

Felhőből hull hópaplan, nyúl vacog a bokorban. Hosszú fülét hegyezi, épp a rókát figyeli. Várja őt a családja: ura, fia, leánya. Nagyot ugrik nyúl koma,

Teljes bejegyzés »