Tékozló szerelem.
Régen míg fiatal voltam
Más dimenzióban gondolkodtam
A tékozló szerelmet nem ismertem
Butaságnak tartottam, s elkerültem
S a tékozló embert sem szerettem
Bár szerény jövedelemből is megéltem
Igyekeztem meggondolni, hogyan éljek
Így nem kellett a jövőtől félnem
Azt tanultam őseimtől
Amit megtehetsz kegyelemből
Azt nyújtsd te is tiszta szívből
Évtizedek sorát követve
Átalakult a szerelem nyelve
A család, a haza lett a szerelem tárgya
Nem harcolok érte ma sem hiába
Erőforrásaim nem változtak
Mert az Istenbe kapaszkodtam
Minden oldalról kisértenek
Megkörnyékeznek az élvezetek
A korlátlan szabadságot kínálják
Félő, hogy az embert elkábítják
Szinte a földi öröklétet ajánlják
Az elrendelt utat elirányítják
Tagadják a család, a haza áldását
Megalkotják a tékozló szerelem bálványát
Mélyen a szeretetben rejlik
a tékozló szeretet antidótuma
Hogy a gyarló embert el ne kápráztassa
Ám a keresztény ember mindezt tagadja
A tékozló szerelmet elutasítja
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
