Kánikula 1
Kánikula,kánikula
Elszabadul az ember gondolata
Elveszti koncentráló készségét
Elveszti itélő képességét.
Egyre csak érzi levegő éhségét
Munkája már fabadkát sem ér
Tán a hal a víz alatt is jobban él
Hát ahol a hőség és ott az éhségét
A vízhiány, a munkanélküliség
Akkor inkább a kánikulai hőség
A tél hidege ,hol nincs segítség
Csak bebújhatsz a bunda mélyébe
Vagy menekülhetsz meleg helységbe
Mi lesz, ha a gázcsapokat elzárják
Rőzsetüzek az országot teleszórják
Tán téli álomról fogtok morfondírozni
S gyakran nyári kánikuláról ábrándozni
A gyárak leállnak,sok fát a tüzre kivágnak
Emberek a hideg ellen alkoholt kívánnak
Ember ember farkasa lesz,mint az ókorban
Ritkítani fogják egymást a háborúkban
Ha felélték, mit teremtettek hosszú századokban
Megszűntetik a földi éltet egy atomcsapásban.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
