Dicsőség a neved – Dédapám, Révész László költő emlékére

Neved napján

Rád emlékezem. Rád,

ki megmutattad nekem,

mily mesés a költészet.

 

Hogy szőhető a rejtelem

a sejtelem mezejébe,

s hogy fonható bele

a líra tengerébe.

 

Az érzelem, mely féktelen,

hogy lesz lételem,

s hogy lehet egy tekintet

égszínkék végtelen.

 

A rímek, mint fűszer,

maga a műszer.

Mutatja a remeknek,

milyen a mestere.

 

És az álom, mint fátyol,

ránk simulhat bárhol.

Ihlet, majd vádol,

semmiben sem gátol.

 

Ha egyszer végre látszol,

már nem szavakkal játszol.

Szeress vagy átkozz,

csak magadért változz!

 

Ez maga a hatalom.

Fegyver lesz, ha akarom.

Ez minden vagyonom.

A szívedet hallgatom.

Révész Danuvia
Author: Révész Danuvia

Révész Danuvia vagyok, ezen a művésznéven írok. Dunaújvárosban születtem, itt végeztem az iskoláimat is. Szerintem én azóta faragom a rímeket, mióta megtanultam írni, mivel nekem a dédapám, Révész László is költő volt, és rendkívül szoros volt a kapcsolatunk. Jelenleg Veszprémben élek. 18 éves koromban publikálták először versemet. Azóta több versem és novellám is megjelent irodalmi folyóiratokban és antológiákban, online és nyomtatott formában is – ezek még a saját nevemen. 2017-ben magánkiadásban megjelentettem az első kötetemet. Nálam a költészet és az irodalom nem egy hobbi, hanem életforma.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled

Veled   Ha rád nézek, megáll bennem az idő, a csend is lágyabb, a nap is tündöklőbb. Mintha az ég is közelebb hajolna, Veled a

Teljes bejegyzés »

Ilyen az élet

Ilyen az élet   Ha fáj a szívetek, ne meneküljetek! Hiszen ez, ami téged megerősített. Fájdalom oszlopai tartják életed, Fájdalomból vagy, büszkén viseld ékszered.  

Teljes bejegyzés »

Szentélyem

Szentélyem   Az élet Isten ajándéka számunkra, Nagy terhet róla ezzel vállunkra. Hiszen egy földi útra kaptuk e testet, Nem tudhatjuk milyen jutalmat is rejthet.

Teljes bejegyzés »

Csend

Csend Csend van, néma csend, most olyan jó, itt nyugalom, béke honol, valóságos, olyan jó ez a csend, lassítok, megállok, kizárom a külvilágot, magam vagyok,

Teljes bejegyzés »

A vakond

A vakond   Élt egyszer az erdőben, Egy picike kis vakond; Mindenkivel viccelődött, Ő volt a főbolond.   Nem törődött semmivel, Egyre csak ásott; S

Teljes bejegyzés »

most, úgy…

lassan búcsúzik az élet… ő kérve kéri: adj oda mindent! mindent, mi elveszett, mi porrá lesz, feledett… adj mindent oda, nap mint nap, éleszd: szemében

Teljes bejegyzés »