Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt - jellemzően műszaki pályán - ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves költői pályámon további szárnycsapásokat tenni.
Egy megfoghatatlan bizakodás tölt el ott, hol időm most hézagos. Érzem, nincs így fölös út, bevonz mindig; komoly, vidám cél felé viszi
Kincukoroi Egy ősi japán filozófia azt tanítja, hogy ami eltörik, az nem vész el csak más formát ölt. A neve kintsugi :az arany javítás
Múlató Vágyak válla feszül belém Erény ez, mely gyötör s felél. Lágyan simul hozzám a kéj Megcsal minden, mint egy
Senkisem mondhatja, hogy nem vagyok nyolcvan, hiszen ezt mutatja a tortán a tyertya. Boldog is vagyok, hiszen mindenki szeret, az egész család ünnepelt velem. Egészségben
Mindig hajnalok-hajnalán ébredek, s felkelek. Kint még csend és sötét, ám de a függönyt elhúzom, hogy ha a drága nap felkel az énrám ragyogjon. Ezt
Lennék fürdéskor leguruló vízcsepp a nyakadon, Majd vízpáraként felkúsznék a nedves falakon Előtte bejárnám tested minden kis részét, S csókkal lezárnám ajkad kis rését.
