A regény tizenkét részből áll, összesen 460 oldal, körülbelül 570 ezer leütés, ami 14,22 ív terjedelem. Az egyes fejezetek terjedelme arányos.
Ténylegesen könnyed olvasmány, de nem könnyű. Nagyon jónak gondolom azt, ahogy 12 generáción keresztül bemutatja az adott történelmi kort és abban az emberek életén, az emberek történetein keresztül. És ez legalább annyira fontos a történelmi szemlélet kialakítása szempontjából, minthogy a diákok megtanulják a különböző csaták évszámait, az uralkodók tetteit, a fontos rendelkezéseket, stb. A történelem az emberek története. Szinte mindegyik fejezetben megjelenik, az aktuális főhőssel valamilyen kapcsolatba kerül egy az adott korszakban fontos politikai, közéleti szereplő, mint például Deák Ferenc, Rajk László. Szinte észrevétlenül haladunk előre az időben, az egymást követő generációk történetének láncolatában. Lánc, hiszen az egyes szemek mindig egymásba fonódnak. Az előző fejezet mindig előkészíti a következőt.
Az egyes élettörténetek olvasása közben rádöbbenhetünk arra, hogy sorsunknak csak részben vagyunk mi a formálói. Kerülhetünk olyan helyzetekbe, melyekből egyszerűen nem tudunk jól kijönni. Ezek esetlegesek (jakobinus levelezés, a Magyar Társaság, ahol nem is jó helyre jöttek letartóztatni, a 49-es kivégzés is túlzó ). Nem tudhatjuk előre, mikor állunk a későbbi visszatekintésben a jónak, vagy szerencsésebbnek mutatkozó oldalra. A 3. generációban felvett zsidó vallás tipikusan ilyen. Ki gondolhatta volna, hogy a 10. generáció „fizet” ezért.
Két állandó elem vonul végig a könyvön. Az Apák könyve, melyet a legidősebb fiú ír és a tojás alakú óra.
A regény mind irodalmi, mind történelmi szempontból kiváló alkotás. Véleményem szerint ajánlható könyvként szerepelhet mindkét iskolai tantárgy esetében.
A párbeszédek leírása érdekes. A beszélő szereplő szavai után sokszor csak a név szerepel, nincs az, hogy mondta, vagy valami hasonló. Van, hogy ugyanazon bekezdésben többen is beszélnek. De minden esetben tudjuk, hogy ki.
A leírások néhol inkább hatnak meseszövegnek. És persze valóban vannak is meseszerű elemek a könyvben, mint például Bálint esetében, aki már rég halott és általa nem is ismert felmenőitől való énektanulása, a kincs helyének ismerete. A történetleírás nem lineáris, sok visszautalás található. Ezek nem csak visszaemlékezések, az adott szereplő megjelenésekor történő bemutatása az ő életének, hanem egyesek álomvilágai, az álmok, álmodozások során megjelenő múltbéli események, ami nem lehetett saját élmény, de még elbeszélés sem.
A fejezetek általában egy tájleírással kezdődnek. Ezek annyira plasztikusak, hogy a leírás alapján el lehetne készíteni egy festményt.
A szerző váltogatja a nézőpontot. Hol egyes szám 3. hol 1. személyben ír. Érdekesek a névváltozások is a 12 generáció során.
Helyenként német és latin nyelvű szövegek tarkítják a regényt.
Minden fejezet leírása az adott korszak nyelvezetét igyekszik visszatükrözni.
Lehetséges kérdések az elemző feldolgozáshoz:
- Milyen vezetékneveket viseltek az apák?
- Mikor és miért lettek zsidó vallásúak az apák? Ki és miért tért át?
- Mi az Apák könyve? Hogyan tűnt el? Milyen ikonikus tárgy jelenik még meg a regényben?
- Milyen különleges tulajdonsággal rendelkezett néhány apa?
- Milyen ismert történelmi személyek jelennek meg a regényben?
- Az egyes fejezetek milyen történelmi környezetben játszódnak?
- Kiket ért történelmi sérelem az apák közül?
- Milyen foglalkozásokat űztek az apák?
- Kik jártak külföldön, hol és miért?
- Kik nem érték meg fiúk felnőtté válását?
- Kik haltak meg erőszak következtében?
- Mettől meddig tart a történet?
- Hogyan változik a könyv nyelvezete?
- Milyen szemszögből írt az író? Állandó-e ez, hogyan változik és mi lehet ennek az oka?
- Melyik apának volt leginkább nehéz/jó a sorsa?
- Melyik apa a leginkább/legkevésbé szimpatikus?
- Milyen a nők szerepe az egyes apák mellett? Ki a leginkább/legkevésbé szimpatikus?
- Mennyire reálisak az egyes történetek? Melyiknél lehet hiányérzete az olvasónak?
- Miként lehetne folytatni a regényt? Különösen, hogy több, mint húsz éve záródott le a történet, milyen folytatást lehetne elképzelni?
- A cím alapján mit várt a könyvtől? Jónak tartja a címet?
- Érdemes összehasonlítani a regényt Madách Imre Az ember tragédiája című művével!
- Az egyes fejezetekhez lehet forgatókönyvet írni, színházi jelentet készíteni a szöveg alapján.
- A fejezetindító tájleírások alapján akár tájképek is készíthetők.
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/