Te neked fogalmad sincs, hogy nékem
Milyen sírva elaludni minden éjjel
Mióta karjaid nem érzem,
Hogy átöleli testem egészen.
Magányos csillag lettem az égen,
Mert veled veszett el egy részem.
Halványabb lett fényem,
Hogy miért, még mindig nem értem.
Lehet, hogy én mondtam,
Hogy legyen ennek vége,
De valamin gondolkodtam,
Mit nem teljesen értek.
Miért nem erősködtél,
Hogy ne szakadjon a kötél?
Amilyen gyorsan szívembe jöttél,
Olyan gyorsan el is tűntél.
Tudom, legalábbis szeretném elhinni,
Hogy tényleg szerettél,
Valóban magadba temettél
S emlékem magaddal tudtad vinni.
Akkor is, ha én dobtalak ki,
Mindig lesz bennem egy falatnyi.
Egy falatnyi belőled,
Mert, mint a pók, szívemet beszőtted.
2023. 10. 31. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, amatőr kortárs költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Ez lehet az oka annak, hogy azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
