Fájdalomkönnyek gördülnek végig arcomon.
Vajon lesz még rá alkalom,
Hogy visszakapom azt, ki voltam egykoron?
Ha lesz is, ehhez miért kell megjárnom a saját poklom?
Miért nem lehetek csak szimplán olyan,
Boldog, mint akkor?
Akkor mikor még nem esett
Meg velem ez az egész baleset
És lehetett még a bal kezemben is ecset?
Ez az egész mégis miért történhetett?
Vagy hagyjuk is a miérteket,
Mert biztos úgy lett minden, ahogy annak lennie kellett?
Szerencsére látom még a napot,
Úgyhogy nem hibáztam olyan nagyot,
De mégis miért kellett becsapódnom,
Mint egy meteor olyan nagyot?
Ez a becsapódás olyan nyomot hagyott,
Mi nem fog belőlem kitörlődni.
Ha rágondolok, hogy az aki voltam
Már nem én vagyok,
Arcomon mindig könnycsepp fog legördülni.
Már sosem leszek az, aki voltam,
De idő előtt nem végzem holtan.
Nem, amíg mindent el nem mondtam
S valóra nem váltom, mit megálmodtam!
2023. 11. 07. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina vagyok, költő és író, Busa Regina Mária néven publikálok. Főként a költészet világában mozgok, de a prózaírás is közel áll hozzám. Munkáim középpontjában a szerelem áll – annak sokszínűsége, mélysége és árnyalatai. Hiszem, hogy ez az érzés az emberi lélek egyik legmeghatározóbb tapasztalata, ezért verseim és írásaim főként ezt a témát járják körül, de munkáim között találhatóak gyerekeknek szánt írások, humoros rövidprózák vagy a hétköznapokból merített versek is. Az irodalmi életben keresem a helyem, és nagy álmom, hogy egyszer egy saját kötetben is megjelenhessenek műveim.