Boldogság

Mi is az valójában?

Kergetjük, keressük, és megtalálva

egyszer csak útjára bocsájtjuk, szürke köddé válva.

 

Majd várjuk, hátha visszatalál szívünkbe újra,

s minden a régi lesz, mint a közelmúltban.

Szépség, és harmónia, nyugalom, és béke,

ennyi a vágyam, melyeknek sose érjen vége.

 

Éljünk, míg élünk, tegyük a dolgunk,

egymást tisztelve, szeretve, megbecsülve, védve,

hiszen, ha a szeretet bennünk van,

a boldogságnak nem is érhet vége.

 

Itt van a szívűnkben, magunk lényében,

melyet sugároznák feléd, hogy általam

még boldogabb legyél.

 

Ugye, milyen egyszerű, ha így tennénk érte,

A gond is gyorsabban elszállna,

s itt maradna lelkünkben a béke,

és az egészségünk, mely a létünk

felbecsülhetetlen értéke.

Szabóné Neuschel Marianna
Author: Szabóné Neuschel Marianna

Szabóné Neuschel Marianna az Irodalmi Rádió szerzője. Füzesabonyban élek. A MÁV nagy családjában, immár több évtizede dolgozom. Az írás számomra a szabadidőm kellemes eltöltését jelenti, valamint érzéseim visszatükrözését. Ha szomorúság, bánat vagy öröm ér, egy belső hang hatására fogalmazódnak meg bennem a gondolatok, melyeket előszeretettel írok meg vers formájában. Szívesen írok a környezetemben történő eseményekhez köszöntőket, kis versikéket. Akár esküvőre vagy születésnapra a lelkemből fakadó érzéseket tolmácsolom írásaimon keresztül, a hallgatóságnak. Kis mesém, mellyel sikeresen szerepeltem az Irodalmi Rádió „Az év vasutas írója és költője 2017.” című pályázatán, megjelent a Gúla magazin hasábjain is. Hiszem, hogy minden ember valamiben kiemelkedően jó. Nagyon szeretek színházba, kirándulni járni, melyek hatására töltődik a lelkem, s általuk próbálom fenntartani pozitív életszemléletem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy hang

  Egyetlen hang, kérlek, csak ennyit adj meg nékem uram. Ennyit csak s ígérem, emberré kovácsolom magam. Mert ma már itt e vad, olykor kietlen

Teljes bejegyzés »

Amorhoz

  Talán kísérleted végzel, vagy csak játékot űzől velem? Angyalként álcázva magad, hirtelen lépsz életembe. Olyan vagy, mintha maga Pandora szállt volna le a földre,

Teljes bejegyzés »

Hazug szavak nélkül

Új kapukat társz fel és köszöntesz nékem új hajnalokat, De lelakatolod őket és messze dobod a kulcsokat. Azt mondod csillagként ragyogok néked a sötét éjszakán,

Teljes bejegyzés »

„Te veglio bene assai”

Meleg nyári szellőkben ringatóztak a zöldes levelek, Miközben a selymes tengerrel együtt lassú táncra keltek. A hosszú szűk kicsiny utcák között az élet nem higgadott

Teljes bejegyzés »

A krízis

A krízis   Egy feszült állapot, Melyben ott van a válság; Bennem van a fordulat, És a kilátástalanság.   Míg e kettő viaskodik, Tengervíz mossa

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Szívem tengerpartján

Elárvult, sebzett szívemet, mikor nagyon fájt az élet, elköltöztettem, Egy homokos partot a tenger mellett ő neki lakni kerestem. Néha ellátogattam hozzá, megnézni, hogy megy

Teljes bejegyzés »