A Füredi Nyár.

A Füredi Nyár.

Mikor Füredre is megérkezett a balatoni Mistrál,
Akkor biztosak lehettünk, hogy megérkezett a nyár.
A tavat beborították széltében-hosszában vitorlások
Úgy hajladoztak, mint lenge szélben a zsenge virágok

Úgy megtelt a város, hogy igazi városképet mutatott
A fürödni vágyók hada lennt a strandokon mulatott
Beborította az egész várost program a program hátán
A látogatók elcsodálkozhattak a sok változás láttán

Az Annabál régmúlt emlékeként ma is kiemelt esemény
Résztvétele magas ára miatt sokunknak ma már csak remény
A kinntrekedt bámészkodók rophatják a táncot a parton
A kesergők borba folythatják bánatuk a közeli pincesoron

Füred réme maradt a szoci múltból a part menti borhetek
Mit tehetnek a csendre váró,part mentén sétáló szívbetegek
A füldugók eladásának száma ennek vélemény-nyilvánítása
A békés, csendes őszkezdet az itt lakók és a betegek vágya

Ne sopánkodjunk hát: a legnagyobb eszmének és gondolatnak
Sincs joga hogy unalmas legyen, hát még a cselekvő fondorlatnak
Visszavárjuk a jövő esztendőben ,akár kánikulába csomagolt nyarat
A változtatásokról addig nyújtsunk a város vezetőinek fülébe bogarat

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »

Önarckép

Nukleon vagyok. Proton, neutron. Csepp anyagcsomó a végtelenben. Lám, parányi fénybe burkolódzom, hadd maradjak árva, észrevétlen.   Nyughatatlan ős erők sodornak vágyak, álmok, ösztönök terében;

Teljes bejegyzés »

Bemutatkozom, mint költő

Kisiskolás korom óta, amióta csak megtanítottak a betűvetésre, próbálkoztam versírással – mint szinte mindenki más. Én azonban mindig is azt éreztem, hogy számomra ez nem

Teljes bejegyzés »

Két utazó

Két utazó Egy ismeretlen, Mégis ismerős galaxisban, Keresik helyüket egy közös csillaghajón.   Messziről érkeztek, mint űrből a hullócsillagok. Két külön történet, Bennem mégis nyomot

Teljes bejegyzés »

Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »