Csók a párnán

Egyetlen röpke nyár, ez volt a mi időnk,
Viharos szerelmünk szított tüzes esőt.
Vágyunk mézborát ittuk egymás ajkáról,
Ölelésben vált eggyé közel és távol.

Hold lett a világunk, ágyunk forró mező,
Nem számított akkor, mit hoz a jövendő.
Csak átöleltél, s én bújtam két karodba,
Messze tűnő árnyék borult lugasunkra.

Teltek-múltak egyre hetek és hónapok,
Emlékbe zárt nyarunk őszbe csavarodott.
Egy csokornyi rózsát tartottál kezedben,
Porrá zúzott szívem csak érted repesett.

Jöttél, láttál, győztél egyetlen éjszakán,
Csókjaid nektárját újra kóstolta szám.
Hajnalpír röptetett messzire szárnyain,
Ablakomból néztem, míg kezed búcsút int.

Éjjeli magányom, mint hófehér paplan
Takarja be álmom, s száll egy régi dallam.
Míg neved suttogom, könnyes szemmel, árván,
Ajkad lenyomatát csókolom a párnán.

Bora Ildikó
Author: Bora Ildikó

Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sírok a fellegekben

Sírok a fellegekben Egyed-Husti Boglárka írása Hangtalan volt, minden előjel nélkül. Semmi sem készített fel erre se engem, se senki mást. Ott volt a szemünk

Teljes bejegyzés »

Sírni tudna

Sírni tudna Egyed-Husti Boglárka   Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon

Teljes bejegyzés »

Sirály

Sirály. Írta: Egyed-Husti Boglárka Szárnyaival csapkodott az ég felé, de mivel megsérült így csak verdesett. Majd a szél fújta el egészen idáig. Bekötöttük a szárnyát,

Teljes bejegyzés »

Sellő

Sellő. Írta: Egyed-Husti Boglárka   Shidey a sellő már korán reggel ki úszott a partra, szereti nézni a napfelkeltét. Ilyenkor pár sirály is ott van

Teljes bejegyzés »

Sára

Sára Írta: Egyed-Husti Boglárka A kis szobában az ágyon ülök. Nagyon rosszul érzem magam, nem tudok aludni, ideges vagyok. Zoli itt hagyott, elment a barátaival

Teljes bejegyzés »

Sakk Játssz Ma

Sakk Játssz Ma Írta: Egyed-Husti Boglárka Az ablakon keresztül kintről lehetett hallani, hogy kopogtatta az eső az ajtót és a már eddig is tomboló szél

Teljes bejegyzés »