Távolságtartásról

A fal idővel porlik, s talán omlik.
Félsz, ha leomlik? S lelked beomlik?
Testi vágyak, önző ágyak.
Testi vágyad! Vajon önző-e az ágyad?
Ha te kapsz, csak egyszer adsz.
Ha adsz, hidd el Te is kapsz.
Ne szaladj el, ha kapsz,
Mert érzésed nem falaz.

Budapest, 2018. december
Kabály Helga
Author: Kabály Helga

Kabály Helga vagyok. Első versem, 2010-ben spontán született meg. Érzelem vezérelten írok. A versírást eleinte csak otthon a négy fal között műveltem, és rendszerint verseimet egy füzetbe írtam, amik elvesztek. Verseimet kizárólag az érzéseim kiírására használom. Számomra a versíráshoz, egy olyan hangulat kell, amely megjelenik, és nem ereszt, ezt a pillanatot el kell kapni, akkor születik meg az, amit szeretnék. Ha ez a pillanat tovaszáll, már nem az születik meg a papíron, mint amit ki szerettem volna fejezni. A megszületett versek, az érzéseim kifejezésének eszközei,  a nehezen elmondható érzésvilág visszatükrözése.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Versben véleményezek
    Távolságot tartani: mint egy rögös út.
    Vajon lesz-e rajta váratlan, lesz-e belőle kiút? De elmélkedni ezen vajon tényleg helyes út? Vezessenek hát érzéseid, legyen ez olyan alagút, melynek végén ott a válasz: az optimizmusunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Akik már tudják

<span;>Megbarnult, nyári betlehem, <span;>tétova maradvány-félelem. <span;>Az ősz majd ronggyá áztat, <span;>s a fagy végleg elporlaszt. <span;>De most még tehetetlenül napba bámulok, <span;>a Kaszással szembeszálló halálmadár

Teljes bejegyzés »

Reggeli etűd

Csípős, kora tavaszi éjjel után, a városba kúszik a reggeli köd. Füstgáz száll, és kering a házak fölött, gázkémények karcsú, remegő ujján. Sétám alatt, meleg

Teljes bejegyzés »

A belső zsineg

Ma magamba zuhantam, egészen mélyre… a temetőben, hol anyám porai ültek egy faládikóban előttem. Mintha időgépbe kerültem volna, utaztam a múltba… sorsom disszonanciája kavargott a

Teljes bejegyzés »

Fényvarrat

Felgördül a függöny, most még egyszer, utoljára. Az üszkös romok közül váratlanul újra lobban a láng. Nézd, a hajnal derűje elmossa a régi félelmeket, és

Teljes bejegyzés »