Mint angyallábnyom lenyomat,
szívemben fényszikrát hagyott
megannyi apró pillanat.
Áttetsző, mint pipacs szirma,
bűvös emléklapot írva,
nem várt kísérő utamon.
Kertembe mégsem ültetem,
vágyódom vonzóbbra, szebbre.
Értékét későn észlelem,
emlékcseppbe feledkezve.
Érzés, illat, mosolyszikra,
szeretettel szőtt, eleven.
A hétköznapi pillanat,
míg élek, itt marad velem.
Author: Mecséri Ildikó
Hogy ki vagyok én? Társad az úton. Átszűrtem életem színes kavicsait, és benne ami igazgyöngyöt találtam neked adom, beleszőve versek ritmusába, amik csak veled szőhetők tovább, ha megérintenek. Honlapom: https://www.mecseriart.com