Többször vívtunk már háborút e földön.
S még sosem az sírt, akin rajta volt az öltöny.
Minél többször e nagy hibába estünk
Annál többet és fájóbbat vesztettünk.
“Védjétek meg az otthonaitok!
Legyetek bátor, hős hazafiak ! “
Lógott csalétek rongyos madzagokon.
Míg fejvesztve szökött mind, aki gazdag.
S mi elhittük, hogy ezt kell tennünk.
Ész nélkül hagytuk – irányítsanak.
Letompítottuk a lelkiismeretünk.
És engedtük, hogy belerántsanak.
Bántottuk azt is, kit előtte szerettünk.
Ártottunk az ártalmatlanoknak.
Tükrünket a falról mind levertük,
Nehogy meglássuk bennük magunkat.
Intelligencia nélküli robotok lettünk
Vérszemet kapott barbár “kannibálok“
Kétezer évet hát elvesztegettünk…
Hol elkezdtük- most ugyanott járunk.
Egyesével fejtsük vissza a szemeket!
Fordítsuk ki, ami már elnyűtt!
Rá kell eszmélnünk, milyen értelmetlen
A csapásra …újabb csapással felelnünk.
Ha azt harsogják: Harcolni kell…
Csak menjen az, aki mondja !
Jószándékkal lehet csak fejlődni
Vagy megáshatjuk sírjainkat.
A háború “nagykutyák” közt zajlik. Nem köztünk.
Mi mind békében szeretnénk élni.
Céljaikhoz nekünk semmi közünk.
Ne hagyd magadat felhergelni!
Főbűnös, ki másokat háborúra szít.
“Vissza kell csapni!” egyre szajkózza.
Szavaival szerteszét agressziót hint
Vele süllyed el mindannyiunk hajója..
Magával ránt, hogy nevét visszahallja
Harcra uszít – mert semmi se elég.
Azt hiszi, így válik belőle “valaki “
-Régen elvesztette már emberségét.
Ne azt figyeld, mit akarnak mások,
Hanem azt, hogy mit súg a szíved.
Akkor talán majd te is meglátod
A befolyásoló szörnyarcú “elitet”.
Menjen háborúba- ki háborút akar,
Ne játsszon a mások életével.
Vékony jég van a talpunk alatt.
Az életet mindig tisztelni kell !
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
