A vonaton

Szemem előtt sok szép táj suhant el…
Csakhogy én bent ülök egy vonatban.
Karnyújtásnyira volt, s nem értem el
Dülöngélve rázkódó vagonban.
Kint sütött a nap. Repesve vágytam.
Míg idebent annyi különös szag,
Mint ahány utas. Sokféle ember.
Lám, milyen színes az emberi faj!
Nem hagytam, a sok zaj kedvem szegje.
Vagy hogy mindenkinek más célja van.
Tudtam, én is hamar révbe érek.
E kultúrák kavalkádja pazar.
Sok kilométer maradt mögöttünk.
E magányban köztetek elillan.
Szűnik a bezártság, s a tér nyílik.
Az otthon csak karnyújtásnyira van.
De jó lesz már végre hazaérni,
Hol minden oly ismerősen fogad!
Világot látni éppúgy megéri,
Mint biztonságban érezni magam.
Öröm volt gyorsvonaton utazni,
S térni élményekkel gazdagodva.
Ismét felismerni, parány vagyok.
Míg szép világunk oly hatalmas nagy.
Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem. Gyermekkoromban családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Eleinte lelki késztetés, egyfajta kényszer vezérelt a versek irányába, majd időközebn mindinkább önkifejező-és örömforrássá váltak számomra. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom érzéseimet és gondolataimat más emberekkel. Könnyen tudok azonosulni mások érzelmeivel, például fájdalmával. Amikor leírom ezekeket, "kiírom magamból" letisztul az "érzelmi vihar" a lelkemben,. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az egyszerű embereket is. Hiszem, hogy bár mindannyian egyediek, és különlegesek vagyunk, az érzelmek, melyekkel nap, mint nap szembesülünk, nagyon is hasonlóak. Egy megfelelő vers segítségével az az ember is képes lehet "kiönteni" a lelkét és elmondani az érzelmeit, akinek nehezebb a saját gondolatait versbe szedve önmagát kifejeznie. Remélem, hogy segíthetek neki ebben a megtisztelő feladatban.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kedves,

Nézz a szemembe,Kedves, Látod fent a tűnő fellegeket? Mint megannyi elrepült évet, Melyet veled együtt élhettem meg? Fogd meg a kezem,Kedves. Érzed, ahogyan remeg ?

Teljes bejegyzés »

Csak a remény

Nem az a baj, hogy kinevetsz, Hanem hogy mást vártam tőled. Nem az a baj, hogy hitegetsz, Hanem hogy megint bedőltem. Melléfogtam újból, szépen bakot

Teljes bejegyzés »

Soha többé

Ne bántsatok soha többé,  Itt hagyom már, maga mögé,  Temetem a fájdalmat.    Kimegyek a temetőbe,  Leülök egy hüs sírkőre,  Elsirom ott bánatomat.    A

Teljes bejegyzés »

Mit jelent valakit szeretni?

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »

ELCSENDESÜLT… Elcsendesült szívem,vihara elmúlt, a fájdalom,mint a jeges ár levonult. Fagyott kihült hordalékát partra tette, a féktelen indulatot’bánatot eltemette. Értetlenül gondolok érzelmeim áradására, míly hévvel

Teljes bejegyzés »