(Érzem)
Lassan itthon csak az emlékek maradnak,
pedig itt van sorsa, lelke a szavadnak,
mert érzed, hogy élnek benned a vén hangok
és nem egy felvett arc ad szavadnak rangot.
(Hiszem)
Ha elmész, nem vehetsz mást csak fél világot,
a másik fél marad; szívedre fon láncot.
Szelíden futó táj, de ősi lelke van,
az álmok porba fúlt sorsának rendje van.
És ha ásít lelked, mintha esteledne,
elvásott víg órád ágyat vethet benne.
Itt megcsal az öröm; hűséges a bánat,
ám a századok nagy nyugalma a társad.
Közönybe fúlt hangok hozzád utat lelnek
ha a mámor súlyos napjai betelnek.
Mert minden rendszeren túl minden rendben van,
az eszmék csónakja ring, a víz csendben van.
Szavaid csiszolja bár dühös akarat,
a föld vár; diadalt csak a visszhang arat.
Zavart nagy fellegek táncolnak az égen,
a rend elveszhet a szürke száz színében.
(Tudom)
Vágyaid lombjának ez a fény már kevés,
rágja gyökered a józan megélhetés,
de korhadtan nehéz a várt tavasz fénye,
csak állsz, mint a kútba szórt érmék reménye.
Author: Nagy Imre
Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője Iskolák Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat Rövid önéletrajz Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdtem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat. S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek! Bemutatkozás Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik, hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért...
Egy válasz
„Vágyaid lombjának ez a fény már kevés,
rágja gyökered a józan megélhetés”
A vágy és a józanság nincs mindig összhangban.
Szeretettel: Rita