Maradtam

Elmentél, itt hagytál,
s én maradtam,
könnyeztem, gyűlöltem,
haragból, haragba csaptam,
nem szóltál, nem láttál,
még nem itt,
de voltál máshol,
mégis beléd szerettem,
naponta százszor,
ordított a magány,
s néztem hűlt helyed,
járatlan utamon,
hantok és sírkövek…

Vallyon Miklós
Author: Vallyon Miklós

1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A ‘ Szem’

  Kitti a halovány hajnali derengésben az ablak előtt állt, álomtól ittas homlokát a párás üveghez nyomva, szemügyre vette a tétován ébredező világot. Valamelyik szomszédjánál

Teljes bejegyzés »
Versek
Tarrósi Éva

Jelenlét

Belenyújtózom a pillanatba jelenem minden sejtjével megragadva ujjhegyeim végéig kinyúlok szétterülve burkom belsejében agyamba hasító éber gondolat tudatosítja jelenlétem. Megint reggel. Lanyhuló lelkesedéssel érintem kávéscsészémet

Teljes bejegyzés »

Új világ

Oly fényesen csillog a lány szeme, szívében már bimbózik a rózsa, karcsú dereka, csodás külleme, ajakán kedvese forró csókja. Csodás szép szerelem, epekedés, lebegés, szenvedély,

Teljes bejegyzés »

Szösszenet

Szösszenet Kis szösszenet Bianka legkisebb unokám az őszi szélben lelátogatott hozzánk, Amint meglátott ,mosolyt vetett reám hátralévő napjaimra ez lett a kabalám Szösszenet csekélyke orvosi

Teljes bejegyzés »

Akaratpróba

A Fiunk második osztályba járt, amikor a szünetben a tanító néni egy másik kisfiúval az otthonába küldte, hogy hozzanak el két kerti szerszámot. – Most

Teljes bejegyzés »

Egy utolsó lopás

Régóta hallgatok, némán tűrök. Magamba folytottam mindidáig, Hogy irigye vagyok a másnak… De megszoktam már a hiányt.   A teremtő rétjét járva megláttalak, Nem tudtam

Teljes bejegyzés »