Mindig veled

Ha van, aminek ereje van, az a szeretet.
Elmozdíthatod vele a legmakacsabb hegyeket..
Olyan erő, amely mindenen átlebeg.
Bajban sem hagyja el a szívedet.

Eljön az idő, amikor „csak” az leszek..
Egy szívmelengető derengés szívedben.
És érezni fogod, hogy szeretlek.
Mennyi mindent jelentesz Te nekem.

Érzékeled jelenlétem simogató szélben.
Édes napsütésben, és leomló levélben.
Rám gondolsz majd vágyódón, mélyen
Minden elmesélendő új élményben.

És bár nem látsz, én veled vagyok.
Bár nem érinthetlek, ott, melletted állok.
Csak nézz magadba, s hallod, ahogy szólok.
Ugyanúgy mint Te, utánad vágyódok.

Emlékezz rám, én is emlékszem mindenre.
Mert már benned élek, s örökké szeretlek.
Messziről figyelem szép, fényes utadat
A széllel suttogom:”Lát Téged, anya!”

Én leszek az őrangyalod.Bajod nem eshet.
Én leszek a lélekhangod, amit követhetsz.
Napsugár leszek, hogy megérinthesselek
Holdként virrasztok majd… álmaid felett.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »