Mindig veled

Ha van, aminek ereje van, az a szeretet.
Elmozdíthatod vele a legmakacsabb hegyeket..
Olyan erő, amely mindenen átlebeg.
Bajban sem hagyja el a szívedet.

Eljön az idő, amikor „csak” az leszek..
Egy szívmelengető derengés szívedben.
És érezni fogod, hogy szeretlek.
Mennyi mindent jelentesz Te nekem.

Érzékeled jelenlétem simogató szélben.
Édes napsütésben, és leomló levélben.
Rám gondolsz majd vágyódón, mélyen
Minden elmesélendő új élményben.

És bár nem látsz, én veled vagyok.
Bár nem érinthetlek, ott, melletted állok.
Csak nézz magadba, s hallod, ahogy szólok.
Ugyanúgy mint Te, utánad vágyódok.

Emlékezz rám, én is emlékszem mindenre.
Mert már benned élek, s örökké szeretlek.
Messziről figyelem szép, fényes utadat
A széllel suttogom:”Lát Téged, anya!”

Én leszek az őrangyalod.Bajod nem eshet.
Én leszek a lélekhangod, amit követhetsz.
Napsugár leszek, hogy megérinthesselek
Holdként virrasztok majd… álmaid felett.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem álmodozás

Edit Szabó : Nem álmodozás Ősóceánból keletkezett, a Földünknek ez az eredete, Föld felszínén hegyek-völgyek, alakultak lassan élőlények. Éghajlatok váltakoztak, tengerek megfogyatkoztak, történelem ősisége éledt,

Teljes bejegyzés »

Az idő végtelen tengerén

Az idő végtelen tengerén, feltűnt egy vitorla: vászon, remény, s a hajótörött árboc-csonkba kapaszkodva, csak erre várt, hullámokkal viaskodva… …egykoron magányom sós ízű tengerén, hánykolódtam

Teljes bejegyzés »

A 17. tükörkép

Anyai nagyszüleim háza Adorjánházán állt, a Marcal mentén. Gyerekként persze nem gondoltam arra, hogy egyszer majd minden részlete fontossá válik. Akkor egyszerűen a nagymamáék háza

Teljes bejegyzés »

Giuseppe

Giuseppe csak ül. Ül, nézi a vizet, élvezi, ahogy bárka ringatózik a vízen. Nem durván, nem nagy kilengésekkel, csak úgy kedvesen, ahogy a várakozó halászbárkák

Teljes bejegyzés »

Mementó

Ahogy a csepp csobban, és a csend szétrobban, mert lehull a vízatom, és koppan a talapzaton, úgy jajdul fel a tudat, mikor fájón rámutat, hogy

Teljes bejegyzés »

Sárga-barna

Lucskos avarban járda se látszik, egy lány áll zavartan, látom, hogy fázik. Arany haja csillan a fényben, ideje mennem, nem szabad néznem. Zsíros iszapban, kiskutya

Teljes bejegyzés »