A hűtlen anya

A gólyamama is gondozza kicsinyeit.

A mamacica is tisztogatja kölykeit.

Borjait a tehén, ha szükséges megvédi.

Anyám, te engem mért hagytál elveszni?

Tegnap még odabent a méhedben hordtál ki.

És rád én mindig olyan őszintén felnéztem.

Miért nem tudtál akkor engem megvédeni?

Anyám, miért nem szerettél te engem?

A világ mocsarába dobtál védtelenül,

Segítségkérő kezem önzőn csak ellökted.

Hagytál, hogy szenvedjek.Tétlenül, s hűtlenül.

Közben még a szempillád se rezzent meg.

Gyermek voltam.Ez volt akkor csak az én „vétkem”.

Beszennyezted túl korán már kicsiny lelkemet.

Szeretetedből hiába koldultam, kértem.

Soha nem is volt tán anyám énnékem.

Nem védtél, és nem óvtál meg. Mert nem szerettél.

Csak nyűg voltam, áldozat jéghideg szemedben.

S bár koldultam hűen, és vágyón szereteted-

De benned nem volt abból még egy csöpp sem..

Ma csak téged okollak már minden bánatért…

Hogy sírtam és szenvedtem, meg hogy megszülettem

Hogy kora gyermekkorom csak egy borús, sötét

Szégyen, tátongó árnyékfolt felettem.

Felnőttem.Anya lettem valahára hát én is.

Adhatok és kaphatok végre szeretetet.

Nem kell nekem többé tőled már semmi.Semmi!

Csak az, hogy végre elfeledhesselek.

Annak, ki nem képes még parányit sem szeretni

Nem kellene, nem szabadna anyává válni.

Most, hogy beforrtak már a fájó szív-sebeim,

Már mindenki mást… tudok én szeretni.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Megható, sőt megrázó soraid érdeklődéssel olvastam. Azt gondoltam, hogy idő előtt elvetette az anya a gyermekét, viszont életet adott. Ha szeretni nem is tudott, esélyt adott arra, hogy Te majd felnőve szerethess és boldog lehess! Neki pedig – ha lehet – bocsáss meg! Meglátod, hogy sokkal könnyebb lesz. Ne cipeld ezt a terhet egy életen át!

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Negyed század

Sűrű, érzelmekkel terhelt időszak az október vége és november eleje. A Negyes század című vers alámerülés a hiányba, aminek megélése hozzátartozik a teljességhez is. Felkészültetek?

Teljes bejegyzés »

És majd!

És majd, ha megkérdezed egyszer, hogy hogy vagyok, Én csak annyit mondok, megvagyok. De mosollyal az arcomon belül hidd el tombolok! Mert hiányzik egy részem,

Teljes bejegyzés »

Gergely István: Tókirály legendája

Gergely István szerzőnk Tókirály legendája című megzenésített verseket tartalmazó audio CD-je 2025 végén jelent meg. A kiadványon Karády István megzenésítésében és előadásában hallgatható meg a

Teljes bejegyzés »

A kétnyelvű tolmács

Tolmács Tünde az önkormányzaton várakozott. Nyílt az ajtó és nevét hallotta. A kulturális osztályon nagy örömmel fogadták. A szomszédos iskolából küldték át. Mindig örült, ha

Teljes bejegyzés »

A pesti ősz

A pesti Ősz A pesti utca sebei mélyek voltak, de a Corvin köz torkában a szabadság makacsul kapaszkodott a macskakövekbe. 1956 november eleje volt. Az

Teljes bejegyzés »