Világom

Ismerted a világom?
Igen, te ismerted,
s ha nem hiszed,
nézz tükörbe,
ott van veled.
S, hogy most hol van,
csak te tudhatod,
tükörképed,
magaddal hordozod.
Elvetted tőlem,
vitted magaddal,
a világ voltál nekem,
s most, itt vagyok,
magammal.
Nyomát sem lelem,
most én nézek,
tükörbe,
nincs már ott semmi,
csak egy ellopott világ,
foszló emléke.
Vallyon Miklós
Author: Vallyon Miklós

1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „a világ voltál nekem,
    s most, itt vagyok,
    magammal.”

    Szomorú, fájdalmas sorok. Nehéz érzés a csalódás, az ember értéktelennek érzi magát a „bálványozott” személy hiánya nélkül. Előbb el kell fogadnunk, hogy nélküle is valakik vagyunk, aztán nyitni tudunk mások felé.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »

Forró hullámok

Forró hullámok érik a fákat gyulladna lassan tavalyi avar, de hűvös szellők táncolnak rajtuk, érdekes módon senkit nem zavar.   Csorgó patakoknak elment a kedve,

Teljes bejegyzés »

Tűz rohant

Tűz rohant át a kies tájon nyomában égett meg az avar. Valóság volt, vagy pedig álom, s szemek elől rejtőzni akar.   Nem mutatja meg

Teljes bejegyzés »

Morajló vágyak

Szívemben, testemben vágyaim vízesése zubog, Éltető, vad tápláló érzéssel, partot vesztve zuhog. Szerelmem ár-apálya a Holddal együtt mozog, Kiárad, majd ártatlanul szent fényként lobog. Este,

Teljes bejegyzés »

Nekem a Balaton

Dunaiként a Balatonnál, mint csodálkozó gyermek: magával ragad a varázs, a táj végtelen ereje.   A tó vizének illata átjárja az egész testem, mint részegítő

Teljes bejegyzés »