Furcsán szeretve kifejezett hálám verse 

Nem tudom hálámat kifejezni,

Mert furcsán tanultam meg szeretni.

Sokat lázadtam ellened,

Pedig te voltál az, ki felnevelt.

 

Egyedül küzdöttél mindennel,

Velem is, a lázadó gyermekkel,

Aki addig járt a kútra,

Míg el nem tört a koponyája.

 

Mert én igazi forradalmár voltam,

De csak addig, amíg túl nem toltam.

Elengedtem Isten kezét,

Hogy megkóstoljam az élet fura ízét.

 

Megkóstoltam biz’ én!

Csak nem volt hozzá elég kemény

az a bolond fejem,

Aztán jajj, mi lett velem?

 

Mentem az eszem után,

Mert nem volt velem az anyukám.

Kockáztatni mertem nagyon bután:

Az ára volt a fél koponyám.

 

Azóta sem tudom hálámat kifejezni,

Mert furcsán tanultam meg szeretni.

Sokat lázadtam ellened,

Pedig te voltál az, ki felnevelt.

2024. 11. 17. – B. R. M.

 

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kipróbáltuk az orosz telet

– Gyerekek! Ismét lehet Szovjetunióba utazni tanulmányi gyakorlatra! – kiáltotta el magát a főiskolás csoportvezető az egri tanárképzőn. – Nosza, pályázzuk meg ezt a lehetőséget!-

Teljes bejegyzés »

Megszentelt helyek

Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang.  

Teljes bejegyzés »

Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »