A Nap szonettje
Hajnali harmatban mosom arcom.
Pacsirtadal közé fonom sugaram.
Gyűrött pipacsszirom piros palástom,
kincsem aranyzöld rózsabogaram.
Nincs nálam gazdagabb király sehol.
Bár világok kelnek s dőlnek alattam,
út porát gyémánttá én varázsolom.
De látod: itt fent magam maradtam.
Alattam hömpölyög sodró, sárga ár.
Szavamra föld mélyén mocorgó mag vár.
Szivárványkorona homlokomon.
Kunyhó napos oldalán ősz, vén paraszt
fáradtan ül le, míg utam elhalad
fölötte, s megállok hűs lombokon.
A Hold szonettje
Havas kémények füstjébe bújva
ölel a kivénhedt, időtlen idő.
Ezüstkarikám házak ablakába
szép, súlyos titkokat szólít elő.
Hideg és hosszú a zord téli éj.
Csupasz fák sírnak fel hozzám hangtalan.
Alattam vacog a jéggé vált vidék.
Magam őrködöm, örökké magam.
Ha tűnik az éjjel, én halvány leszek.
Kihűlő kéményből lágy füstöt veszek,
titkoknak szőni szent, hű takarót.
Ne félj. Aludj hát. Takard be magadat.
Titkodat őrzöm: rajta ezüstlakat.
Kísérlek föntről, mint átutazót.
Author: Gál Mária
Most elmondom, ki vagyok. Az első nap : Sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem voltam senkinek, nem voltam senkinek. A második nap: Születtem. A harmadik nap: Elvegyültem. A negyedik nap: Kiváltam. Az ötödik nap: A Hortobágy poétája voltam. A tragédia. Hasadt kárpit mögé parancsolt névtelen faragó. Kárhozott, kacagott, aggastyán-hítta halott szám. 72. Eltemettem mélyen a nótát. Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Ostoba urak közt játszottam a bambát. A hatodik nap: Kacagó szél suhant el fölöttem. De hirtelen váratlan Átölelt az Isten. A világ lettem. Minden, ami volt, van. Üres sír. Szent Dalnok. Tolvaj allúzionista. Őrző. Újraalkotó. Földre szórt gyöngyszemek nyitója. Rónák fölött úszó, szabad, tiszta harangszó. Vad kertjét elhagyó orosz lány. Levelet olvasó Tatjána. Ősz bárd. A legbátrabb. Így formálódtam egykor. Ez mind én vagyok ma. A hetedik nap - az Ünnep: Te én leszel, S én Te leszek. Így leszünk Mi - a világ újra meg újra. Több nem leszek. Minden más titok. Nem könyörgök. Irgalmazzatok.
2 Responses
Kedves Mária!
Csodálatos versek.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdvözlettel:
Angéla
Kedves Angéla!
Köszönöm megtisztelő véleményét. Olvasson tőlem továbbra is!