Az idő halad
Az idő döngicsélve lassan haladt
meg-megbotlott, de nem szaladt
Ábrándozott, ásitozott
gondolkodott, vágyakozott
Ettől az idő meglódult,
még hangulata is megjavult
v ersenyt futott a százlábúval
így megelégedhetett magával
Mikor kinyitotta szemét
szörnyű a látvány, amit megért
akiket a hátán cipelt,
mindannyian gyilkolni ment
Az idő futásnak eredt
hátáról mindenkit levedlett
Futott a csillagok felé
ott csupán a békét keresé
De mivel mezitláb szaladt
az ereje egyre apadt
százfelé szálltak tollai
összeszedték az ég angyalai
A menny kapujánál megállt
itt már csak a szeretet szolgált
Az időre többé nem volt szükség,
felfalta a mindenség
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
