1.
Halálának oka
Évekig tartó betegség,
A rák ártó vasfoga,
Ma már megszokott jelenség.
2.
Felesége döfte belé a kést,
Majd elvérzett,
De hát így jár az olyan legény,
Ki más asszony agyába téved.
3.
Sírjára egy fát akart,
Hogy teste életet adjon,
Ha már a benne lévő magzat,
Vele kellett haljon.
4.
Elitta a máját,
Mert rászállt a szerelmi bánat,
Tudta, hogy ez okozza majd halálát,
De az elvonó még várhat.
5.
Baleset érte,
A zebrán elütötték.
Nem volt más lehetősége,
A túlvilágon üdvözölték.
6.
Teste hamuvá égett,
Mert bekapcsolva hagyta a sütőt.
Bent égett vele felesége,
De nem lett kész a pecsenye süldő.
7.
Hosszú útjának itt a vége,
Elég sokáig bírta.
Élt már 94 évet,
Majd az Úr magához hívta.
8.
Nincstelen senki volt,
Se vagyona, se utódja,
A szívekben is csak egy folt,
A kis falu bohóca.
9.
Vízbe fulladt, mert nem tudott úszni.
Kár lett volna kihagynia,
Adrenalin nélkül búcsúzni,
Így kellett a létét abbahagynia.
10.
Épphogy kidugta a fejét
És vett egy lélegzetet.
Megérezte a világban a helyét
S máris elmehetett.
2024.12.17. – B.R.M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
Egy válasz
Remek összeállítás volt. Bizony, mindannyiunk élete és halála egészen más.
Szeretettel: Rita