Kezed a kezembe fognám

Egy kis önéletrajz

Kezed a kezembe fognám

Kiskoromban,- szégyellem, de vállalom!-
Nem voltam valami jó gyerek.
Szegény édesanyám mindig mondta,
-Tíz fiú veszett el benned!-

-Nem véletlen, hogy Palinak akart hívni Apád.!

Ahogy cseperedtem, semmivel sem
alakultam jobban, – az utcán jó anyámnak
a kezét meg se fogtam,
– Csak azért sem!
Ó de sokszor mondta mérgesen;

-Kislányom te pont olyan vagy, mint az apád!

Pedig nagyon szerettem őt…
De azt sosem  mondtam!
-Csak azért sem!

Ó de sokszor hallottam ezt;-
Rendetlen vagy és rendszertelen,
Hogy néz ki a szobád?!
Mondd!- mi lesz így belőled?!

-Kislányom te pont olyan vagy, mint az apád!

Amikor a kamaszkort elértem,
Már nem tűrtem az örökös
hasonlítgatást…
Hirtelen haragomban sokszor a szemébe mondtam!

Ne haragudj édesanyám
-Nem is értem, ha ilyen rossz volt !?
– miért pont ő lett az én apám?!
Az én drága anyám elnevette akkor magát,

Zavarában annyit válaszolt csak,
-hogy elvette a szerelem az agyát!

Sajnos már mind a ketten fentről
néznek le reám, – és látja az én drága anyám, hogy

-Mégsem lettem olyan, mint az apám!

– Csak azért sem!

Most már szívesen fognám meg a kezét
és szépen kérném meg őt, – hogy
Hallgassa meg konok lánya bocsánatkérő szavát!

– nyújtsa ki mind két kezét felém…

Ráncos kezét kezembe fognám…
És millió csókot hintenék rá…

F.V.

2025.01.29.

Fekete Virág
Author: Fekete Virág

Jakkel Sándorné, Fekete Virág vagyok. Miskolcon születtem 1956. 05. 03-án. Születésem óta itt élek. Szeretem ezt a várost. "Nevét is virágát is tudom." Először is szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, hogy az alkotóközösség tagja lehetek. Szívből örülök, mert az első irodalmi sikeremet is az Irodalmi Rádiónak köszönhetem. Mióta megtanultam olvasni és írni azóta ez a kedvenc hobbim. Mindig óriási vágyat éreztem magamban az írás iránt, ezért a 2000-es évek elején részt vettem egy újságíró és írói tanfolyamon is, hogy az írás rejtelmeit jobban elsajátítsam. Az írói alkotásaim valahogy mégsem sikerültek, a kukában végezte mind. Mostanában viszont megérintett egy történet, aminek hatására ismét írni kezdtem. Novellát is küldtem pályázati felhívásra. Jelenleg is dolgozom egy könyvemen. Úgy gondolom soha nem késő elkezdeni azzal foglalkozni, ami ennyire közel áll az ember szívéhez. Nekem az írás a szenvedélyem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »