Boldogok a tiszta szívűek…

Boldogok a tiszta szívűek,
mert meglátják az Isten

Bár a szem gyakran vibrál,
pillantása dermedten csapong
A kiterebélyesedett emberi vágy
értetlemül tülekedik egyre jobban
A világ sokrétüsége , s értetlensége
harmadik kezeddel, melynek a lélek dirigál
az Isten felé fordítja fejedet
A filozófiák lassan népszerűtlenekké válnak
a szivek megtisztulnak és boldogságra vágynak
A kérdések csak felkiáltójelek maradnak
a válaszokat a a Biblia sorai adnak
ahol mámoros energiák felszabadulnak
s élted buktatóin irányt mutatnak
Akkor holnap, holnp már frisebb lesz a hajnal,
kékebb lesz az ég és fényesebb a nap,
Holnap, holnap majd tágulnak a szférák,
s kinyílnak a sápadt csillagok ködfüggönyei is,
hogy mikor küszöbükhöz érek, hát befogadjanak,
és megláthassam Istent elé borúlva

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »

Koronazár

Józsi arra ébredt, hogy a szemét égeti a nap. A kocsma bejárata előtt találta magát az árokban, és piszkosul el volt ázva. Majdnem annyira, mint

Teljes bejegyzés »