Ma egy kicsit korábban keltem,
úgy ültem kinn, a kertben,
kávéval kezemben.
Úgy vártalak,
talán majd ma reggel ide érsz.
Madár csicsergés,
szikrázó napsütés,
s rügyező ölelés.
Úgy várlak már vissza,
tavasz első sugara,
harsány, rikító színek,
virágok illata.
És ha már itt vagy,
úgy ölellek, fúrom magam beléd,
mint ahogy szívem öleli,
rég vágyott szerelmét.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
Egy válasz
„Úgy várlak már vissza,
tavasz első sugara,
harsány, rikító színek,
virágok illata.”
Őket legalább nem hiába.
Szeretettel: Rita